|
|
|
| Előadó: | A vörös Pimpernel (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nan Knighton |
|
Frank Wildhorn |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Indul a tánc!
Új a parancs: semmi nincs, ami szent...
egész addig Párizs zárva marad,
amíg átkutattok mindent!
Menj!
Mindegyik ház, mindegyik sarok-,
minden ágy, minden árny!
Féljen az is, aki holt...
Ó, a pokolba is,
'hogy kapjam el ezt a pimasz zsiványt?!
De most esküszöm rá,
soha többé nem tesz itt kárt!
De hogyan kéne mindent látni?
Hisz' olyan ez, mint vízen járni...
Ha csoda kell, hát megkapják:
lesz vér, nem fognak megalázni!
Ha ezen múlik, szörnnyé válok,
ha ezen múlik, szélként szállok-,
'kik ellenállnak, megkapják
az ég csúf viharát!
Elfogy a Hold legvégül,
örök éjt hoz rád-,
csak a szívem szédül,
de a szárnyam visz tovább.
Lobog a tűz, jég éget-,
csillag-villanás!
Bárhogy bújsz, túléllek:
bárhogy sietsz, ez a sólyom levadász...
Hát hova tűnt, hisz' volt egy álmom?!
Egy csodaszép-, ma mégsem látom...
De lehet még parázsból tűz-,
ha igaz láng űz, fel nem adom!
Ez pokol itt, hisz' minden rohad-,
ha marad így, itt nem lesz holnap...
De felemel a szárnyam még,
mert sorsom csak az ég!
Vezet a szél, nincs térkép,
és csak hajt a láz-,
erőm nő, mért félnék?
Ez egy csodás ragyogás...
Várom az éj legmélyét:
végső zuhanás!
Gyilkos tűzként széttép-
nem lelsz békét-, mert a sólyom levadász...
Eljön a nagy nap-
az a nap, amire büszke a szív-,
régi hitem csoda- Párizsa hív...
Már csak ennek élek,
álmom vágya éget:
rág, elemészt- nem ereszt-,
fojt ez a vaskéz,
újra övemen a kés...
Nem keresem... nem célom a vér-,
és már gyengül a szárny,
de még felvisz a végtelen vágy!
Vezet a szél, nincs térkép,
és csak hajt a láz-,
erőm nő, mért félnék?
Ez egy csodás ragyogás...
Várom az éj legmélyét:
felszáll a halál!
Gyilkos tűzként széttép-
nem lelsz békét-, mert a sólyom rád talál...
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
