|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Soha nem voltam könnyű eset,
Sosem tagadtam le, ami megesett.
De árnyékban sosem tudtam élni,
Senkitől sem mertem félni.
S bár az élet látszólag kemény,
Legbelül érzem: Van még remény.
Mi utat mutat a sok vaknak,
Akik még a sötétben laknak.
Az egyik ilyen elvakult majom,
Vinnyogva ugrál minden szavamon.
Kifogásolni kezdett mindent,
Óriást rugdosni törpeként lent.
Egy ideig persze csak nevettem rajta,
Lám még egy hülye ki a fejem akarja.
Pedig még csak ahhoz sincs esze,
Ne lógjon a bilibe a keze.
Ellenem fordult egy sötét állat,
Hisz, tombol benne az önsajnálat.
Mert legbelül nagyon is tudja,
A nyugdíjából csak erre futja.
Vakon kínlódta végig az életét,
Süketen és némán hajszolva a lét.
És nyugdíjas korára ez maradt csupán,
Olvassam soraim eggyügyűn és bután.
Fogást keres a tökéletes körön,
Balga is létének ez aztán nagy öröm.
És meghazudtolja az élet minden szavát,
Nevetségessé is teszi ezzel magát.
De annyira hülye, hogy még ezt sem látja,
Rajta röhög már mindegyik barátja.
S míg én logikai érzéket tesztelek,
Addig Ő a hős szerepben tetszeleg.
Lassan fogyni látszik a bennem a türelem,
De hagyom még, hogy játsszon kicsit velem.
Hisz, akárhogy nyújtózik sosem ér el,
Nem csinál, semmit csak szid és becsmérel.
A türelmem végén majd minden kiderül,
Ki lesz, aki zokog s ki lesz, aki derül.
De nem akarok magamnak több bajt,
Írtam hát a hülyéről egy dalt.
A Túl mélyebb, súlyosabb felhangja után a Veskó jóval könnyedebb, vidámabb hangulatot hoz: egy egykori Wesselényi utcai lakás világát idézi meg, amely legendás buliközpontként üzemelt.
Kétszáz házibuli egy éve alatt? Inspiráló közeg volt
- Egy év alatt nagyjából kétszáz házibuli volt. A fél város tudta a kapukódomat, és egy idő után már nem is kellett hívni senkit. Jöttek maguktól. Imádtam. De annak is örülök, hogy a csúcson abbahagytuk. Annak meg pláne, hogy túléltük - mesélte Agócs Márton a Wesselényi utcai lakásról.
A Veskó megszületése is hasonlóan spontán volt, mint maga a korszak, amit megidéz: egy születésnapi hétvégén, Pécsen pattant ki belőlük az ötlet.
- A Veskó refrénje volt az egyik vázlat, és ez annyira megtetszett Bakának – leginkább azért, mert vidám –, hogy reggelre dal lett belőle. A szöveg, a zene, a szerkezet pár óra alatt kigurult. Tényleg igazi ajándék - fogalmazott a zenész.
A dal refrénjének kulcsa egyszerű, de őszinte
- Szeretlek! Mármint ennyit jelent a refrén. A kísérlet lényege az volt, hogy le lehet-e írni ezt a mondatot nem, vagy legalább kevésbé közhelyesen egy dalszövegben. Remélem, sikerült! - fűzte hozzá Agócs Márton.
A dalt itt tudod meghallgatni.
A Veskó klipje a Dugattyúsban forgott egy éjszakán és egy délelőttön át
Stílszerűen ott, ahol a zenekarhoz és a dalhoz méltó módon csak egyetlen koncepció uralkodhatott: buli, bulizás. A dal és a klip a zenekar hamarosan megjelenő nagylemezének újabb előfutára, amelyet december 6-án az Akvárium Klubban mutat be élőben az Artúr Rambo.
