


| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Még alig múltam 10 mikor megismert a halál,
S én bátran néztem végig, ahogy élve felzabál.
Őszintén már akkor sem tudtam hinni magamban,
Bármekkora baj volt én magamra maradtam.
S ha gyerekként körötted semmit sem uralsz,
Elhiteted magaddal, hogy az életed kudarc.
Menekülni akarsz egy jövőbeli mába,
Hát beleestem én is ebbe a hibába.
Gyerek voltam még mikor elapadt a könnyem,
Vért izzadtam, azért amit más kapott meg könnyen.
Nekem meg maradt csak a sok hajnali kelés,
Vízhordások hada s az a pár falat kenyér.
Csábított a bánat, hogy magamat megöljem,
Hisz a saját anyám mindent sajnált tőlem.
Gúnyolódtak rajtam a szüleim mindketten,
Kiszolgáltam őket, míg én napi egyszer ettem.
De megfelelnem mégsem sikerült soha,
Nyugtattam magam: én vagyok ostoba.
Én vagyok csak az élet eltört tükre,
S emiatt nem vagyok méltó a szeretetükre.
Pedig bármit megtettem, amit csak kértek,
Én megcsináltam azt is, amitől ők féltek.
És nem érdekelt mi is a gyűlöletük oka,
Tehettem én bármit nem szerettek soha.
Gyermeki éltembe fájdalmat kevertek,
És ha ötöst vittem Ők, akkor is csak vertek.
A betegségeimre is magamra maradtam,
Nem segítettek pedig mindenem oda adtam.
De eljött a határ mit a szívemmel bírtunk,
Emlékszem Június 4.-t írtunk.
Éneklő vörösbegy repült ágról-ágra,
Tökéletes nap volt a halálra.
S a szomszédjaink tán még fel sem keltek,
A szüleim akkor már sokadszor vertek.
Vérzett már mindenem, de mégsem szóltam,
Meghalni akartam pedig csak 12 voltam.
S a halálvágyam pedig egyre nagyobb lett,
Anyám ezt meghalva kezembe nagy kést tett.
"-Ezzel csináld!" vágott, nevetve szavamba,
Miközben a kés már csúszott a hasamba.
Ütközésig toltam a pengét magamban,
És látva anyám arcát messzire szaladtam.
Magam se tudom de, azt hiszem féltem,
S meghalni sem hagy, azt reméltem.
Hasamban a késsel nem is jutottam messzire,
Elsötétült minden s nem emlékeztem semmire.
Elhittem, hogy többé senki nem ver össze,
S egy eperfa tövében zuhantam csak össze.
Az ébredés táncikált a meghiúsult vágyon,
Kinyitottam szemem s az anyám ült az ágyon.
Egy kicsit hittem, hogy a célom-elértem,
De enyhülés jele sem látszott a szemében.
Az akkori szavai máig itt élnek bennem,
Pedig úgy tizenkét éves lehettem.


Két év csend után újra dallal jelentkezik AKC Misi: a Haditerv klippel együtt érkezett.
A pihenés, az önfejlesztés és a háttérbe húzódás nem lassította, hanem megerősítette.
AKC Misi nevét 2019-től elég nehéz volt elkerülni.
A fiatal előadó szinte megállás nélkül adta ki dalait és koncertezett, ezt a sűrű időszakot aztán egy hosszabb szünet váltotta fel.
„Az elmúlt két évem munkával és pihenéssel telt. Korábban nem igazán volt időm átgondolni, pontosan mit szeretnék kifejezni a zenémmel, merre szeretném vinni, ezért akartam szünetet tartani. Ez az időszak önfejlesztéssel, pihenéssel, munkával és sok zenéléssel telt” – mesélte AKC Misi.
A visszatérő dal nem véletlenül a Haditerv lett
„Valami olyasmit szerettem volna közölni, hogy visszatértem, és nem is nagyon akarok elmenni” – fogalmazott, és elárulta azt is, hogy a klip az elmúlt időszakot jeleníti meg. „Ezt a két évet hivatott bemutatni a videó. Igazából csak fogtunk egy kamerát, és egy-két jelenetet leszámítva azt mutattuk meg, mivel telnek a mindennapjaink.”
És hogy mi a haditerv a Haditerv után? „Szeretném, hogy minden szempontból jobb legyen a zeném, ezen fogok dolgozni. Sok mindent akarok még megmutatni magamból, és nagyon erős belső késztetést is érzek ehhez. A motivációm nem anyagi, sikerült függetlenné tenni magamat az elmúlt években, és talán emiatt is vagyok most nyugodtabb. Nem azért zenélek, hogy pénzt keressek, hanem mert ezt akarom csinálni” – árulta el Misi.