


| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Még alig múltam 10 mikor megismert a halál,
S én bátran néztem végig, ahogy élve felzabál.
Őszintén már akkor sem tudtam hinni magamban,
Bármekkora baj volt én magamra maradtam.
S ha gyerekként körötted semmit sem uralsz,
Elhiteted magaddal, hogy az életed kudarc.
Menekülni akarsz egy jövőbeli mába,
Hát beleestem én is ebbe a hibába.
Gyerek voltam még mikor elapadt a könnyem,
Vért izzadtam, azért amit más kapott meg könnyen.
Nekem meg maradt csak a sok hajnali kelés,
Vízhordások hada s az a pár falat kenyér.
Csábított a bánat, hogy magamat megöljem,
Hisz a saját anyám mindent sajnált tőlem.
Gúnyolódtak rajtam a szüleim mindketten,
Kiszolgáltam őket, míg én napi egyszer ettem.
De megfelelnem mégsem sikerült soha,
Nyugtattam magam: én vagyok ostoba.
Én vagyok csak az élet eltört tükre,
S emiatt nem vagyok méltó a szeretetükre.
Pedig bármit megtettem, amit csak kértek,
Én megcsináltam azt is, amitől ők féltek.
És nem érdekelt mi is a gyűlöletük oka,
Tehettem én bármit nem szerettek soha.
Gyermeki éltembe fájdalmat kevertek,
És ha ötöst vittem Ők, akkor is csak vertek.
A betegségeimre is magamra maradtam,
Nem segítettek pedig mindenem oda adtam.
De eljött a határ mit a szívemmel bírtunk,
Emlékszem Június 4.-t írtunk.
Éneklő vörösbegy repült ágról-ágra,
Tökéletes nap volt a halálra.
S a szomszédjaink tán még fel sem keltek,
A szüleim akkor már sokadszor vertek.
Vérzett már mindenem, de mégsem szóltam,
Meghalni akartam pedig csak 12 voltam.
S a halálvágyam pedig egyre nagyobb lett,
Anyám ezt meghalva kezembe nagy kést tett.
"-Ezzel csináld!" vágott, nevetve szavamba,
Miközben a kés már csúszott a hasamba.
Ütközésig toltam a pengét magamban,
És látva anyám arcát messzire szaladtam.
Magam se tudom de, azt hiszem féltem,
S meghalni sem hagy, azt reméltem.
Hasamban a késsel nem is jutottam messzire,
Elsötétült minden s nem emlékeztem semmire.
Elhittem, hogy többé senki nem ver össze,
S egy eperfa tövében zuhantam csak össze.
Az ébredés táncikált a meghiúsult vágyon,
Kinyitottam szemem s az anyám ült az ágyon.
Egy kicsit hittem, hogy a célom-elértem,
De enyhülés jele sem látszott a szemében.
Az akkori szavai máig itt élnek bennem,
Pedig úgy tizenkét éves lehettem.


Nyolc év után jelentkezik hivatalos nagylemezzel a kilencvenes évek ikonikus magyar punk zenekara, a C.A.F.B..
A 14 dalt tartalmazó “Memorandum” ráadásul fizikai formában kizárólag bakeliten érkezik, de persze a korszellemnek engedve a megjelenés napjától, december 8. hétfőtől digitálisan is elérhető a jól ismert streaming felületeken.
A régóta várt korong egyik trackjéhez, a „Mr Molotov”-hoz készült klip is debütál
A videó külön érdekessége, hogy élőszereplős mozi helyett ezúttal egy rajzolt világban kelti életre az amúgy sajnos nagyon is aktuális dalt –
az ezredforduló képregény aranykorának hangulatát idéző cartoon-moziért pedig Mester Csaba és a korai Black-Out Andrics Lacija mellett producerként az ős-Tankcsapda egyik alapítója, Tóth-Laboncz Attila, vagyis "Labi" felel – az ő neve manapság a reneszánszát élő képregényekkel hasító "Master-Lab Comics"-hoz kötődik leginkább.
Persze, ha egyszer bejelentkezik a Seattle-ben élő frontembere miatt csak évi egy hazai fellépést vállaló csapat, akkor nem hagyják a közönségüket meglepetések nélkül.
Nem kis elismerés ugyanis, hogy a Trottel Records gondozásában, ugyancsak LP formátumban megjelent “Nem Az A Punk, Aki... vol.2” válogatásalbumon is helyet kapott három, 1993-ban, a punk hőskor kellős közepén rögzített C.A.F.B. nóta is.
Szakácsi Gábor zenekara amúgy legközelebb 2026. március 7-én, szombaton lép újra színpadra itthon, a budapesti Dürer Kert „Retro punk buli” elnevezésű fesztiválján.
Fotók: C.A.F.B.