


| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Még alig múltam 10 mikor megismert a halál,
S én bátran néztem végig, ahogy élve felzabál.
Őszintén már akkor sem tudtam hinni magamban,
Bármekkora baj volt én magamra maradtam.
S ha gyerekként körötted semmit sem uralsz,
Elhiteted magaddal, hogy az életed kudarc.
Menekülni akarsz egy jövőbeli mába,
Hát beleestem én is ebbe a hibába.
Gyerek voltam még mikor elapadt a könnyem,
Vért izzadtam, azért amit más kapott meg könnyen.
Nekem meg maradt csak a sok hajnali kelés,
Vízhordások hada s az a pár falat kenyér.
Csábított a bánat, hogy magamat megöljem,
Hisz a saját anyám mindent sajnált tőlem.
Gúnyolódtak rajtam a szüleim mindketten,
Kiszolgáltam őket, míg én napi egyszer ettem.
De megfelelnem mégsem sikerült soha,
Nyugtattam magam: én vagyok ostoba.
Én vagyok csak az élet eltört tükre,
S emiatt nem vagyok méltó a szeretetükre.
Pedig bármit megtettem, amit csak kértek,
Én megcsináltam azt is, amitől ők féltek.
És nem érdekelt mi is a gyűlöletük oka,
Tehettem én bármit nem szerettek soha.
Gyermeki éltembe fájdalmat kevertek,
És ha ötöst vittem Ők, akkor is csak vertek.
A betegségeimre is magamra maradtam,
Nem segítettek pedig mindenem oda adtam.
De eljött a határ mit a szívemmel bírtunk,
Emlékszem Június 4.-t írtunk.
Éneklő vörösbegy repült ágról-ágra,
Tökéletes nap volt a halálra.
S a szomszédjaink tán még fel sem keltek,
A szüleim akkor már sokadszor vertek.
Vérzett már mindenem, de mégsem szóltam,
Meghalni akartam pedig csak 12 voltam.
S a halálvágyam pedig egyre nagyobb lett,
Anyám ezt meghalva kezembe nagy kést tett.
"-Ezzel csináld!" vágott, nevetve szavamba,
Miközben a kés már csúszott a hasamba.
Ütközésig toltam a pengét magamban,
És látva anyám arcát messzire szaladtam.
Magam se tudom de, azt hiszem féltem,
S meghalni sem hagy, azt reméltem.
Hasamban a késsel nem is jutottam messzire,
Elsötétült minden s nem emlékeztem semmire.
Elhittem, hogy többé senki nem ver össze,
S egy eperfa tövében zuhantam csak össze.
Az ébredés táncikált a meghiúsult vágyon,
Kinyitottam szemem s az anyám ült az ágyon.
Egy kicsit hittem, hogy a célom-elértem,
De enyhülés jele sem látszott a szemében.
Az akkori szavai máig itt élnek bennem,
Pedig úgy tizenkét éves lehettem.



2027. január 30-án az MVM Dome színpadán mutatja be Geszti Péter eddigi legnagyobb szabású koncert produkcióját, a POPTIMISTA SHOW-t.
Az új show Geszti legfrissebb zenei korszakát foglalja össze: disco, funk és rap találkozik pozitív energiával, új dalokkal és korszakos slágerekkel, egy látványos, nagyszabású produkcióban.
A Geszti Péterhez kapcsolódó dalszövegek itt.
A POPTIMISTA nem nosztalgiaest. Bár Geszti hamarosan megjelenő, POPTIMISTA című albumának dalai a hetvenes–nyolcvanas évek ropogós disco és funky világából merítenek, a szövegek és az üzenet nagyon is a jelenről szólnak.
Ez a zenei világ nem visszafelé néz, hanem előre: felszabadító, táncos, közösségi élményt kínál egy olyan korszakban, amikor erre különösen nagy szükség van.
A koncert különleges jelentőséggel bír azok számára is, akik ott voltak a dupla telt házas Geszti Sixty Aréna show-n. Az a produkció mérföldkő volt Geszti koncertjeinek történetében; a POPTIMISTA SHOW erre az élményre épít, de nem ismétel – hanem emeli a tétet. Nagyobb térben, új zenei anyaggal, új vizuális koncepcióval viszi tovább azt a közösségi energiát, amely a Sixty koncerteket jellemezte.
A POPTIMISTA SHOW középpontjában a tánc, a felszabadulás és az együttlét áll. Akár a tánctéren, akár ülve, énekelve kapcsolódik be a közönség, az este közös élménnyé válik. Geszti koncertje egyszerre szól az új dalokról és azokról a slágerekről, amelyek generációk számára váltak meghatározóvá – új hangzásban, új lendülettel.
„A POPTIMISTA számomra nem csak egy koncert cím, hanem egy döntés.
Döntés amellett, hogy ebben a zavaros, bizonytalan világban nem bezárkózunk, hanem nyitunk egymás felé, a pozitív gondolkodás felé, a popzene erejével.
Ez a show arról szól, hogy együtt, zenével, tánccal és humorral visszavesszük azt az energiát, amit a hétköznapok gyakran el akarnak venni tőlünk.” - Geszti Péter
„A diszkózene nem póz volt, hanem felszabadított minket, amikor táncba vitt.
Engem ez érdekel: hogyan lehet ezt az egyszerű életigenlést újra megszólaltatni, mai szövegekkel, mai dalokkal. Ezért mondom, hogy nekem a poptimizmus nem retro – ez a holnap nosztalgiája.” - Geszti Péter