


| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A várost kínzó nagy forróság önti el,
Akkora a hőség, hogy szinte ölni kell.
Biztos, hogy nem maradok itt örökre,
Lassan elegem lesz és elhúzok Görögbe.
Fekszem majd a napom a lábam lógatva,
Ingyen koktélokért a pincért nógatva.
Nem sírom vissza a dolgos napokat,
Csak bámulom lustán a tangás csajokat.
Nem akarok mást csak koktélokat inni,
Kit érdekel már a béna Szantorini?!
Pihenni jöttem nem hegyeket mászni,
Napozni inkább, mint szobrokra vadászni.
Amúgy sem izgat az ódon műemlék,
Ha ez érdekelne, múzeumba mennék.
De itt most csak hawaii meg napfény,
Legszívesebben mindig itt laknék.
Kellemes az idő, nincsen nagy meleg,
A lányok feneke arányosan kerek.
Rám kíváncsiak, mindig keresnek,
Lesik a vágyaim, engem szeretnek.
Hirtelen éles zaj támad mellettem,
Pedig itt alig 2 perce lehettem.
Oldalra fordulva nyitom ki szemem,
Az ébresztő órám van csak ott velem.
Kiábrándultan bámulok a gépre,
S emlékezni próbálok a szépre.
Amit csak az álmomban éltem,
A jelent minél, szebbet reméltem.
Itt vagyok hát, újra a poros városban,
Pedig az álom óta mit sem változtam.
Itt vagyok ahol mindenki oly durva,
Kevés a jó csaj inkább csak sok kurva.
Több ezer kiló méterre kacsingat Görög,
Rajtam meg most mindenki csak röhög.
Régóta tartozom ezzel a városnak,
Hiába tudom, hogy ez most álom csak.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.