


| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Kislány mi lesz belőled, ha felébredsz végre,
Ha sallangoktól mentesen tekintesz az égre.
A tükrödből, aki visszanéz gyilkos-e vagy hívő,
Megbecsült édesanya vagy hazug szóvivő.
Nézz, körül mi veszi körbe az ajándék életed,
Gondolkozz, csak el hogy, biztos ezt érdemled.
Az emberek körülötted már a holnaptól is félnek,
Majd megtudod, ha a lányaid is a pornóban kefélnek.
De addig én hiába is pofázok bármit is itt Neked,
Meghallgatni, gondolkozni nem a Te érdeked.
Kényelmes a magad által megrajzolt élet,
Mi önmagad ellen a legszörnyűbb merénylet.
Nézz körül, itt már minden kis köcsög rappel,
Azt hiszik, egy szinten vannak a gengszterekkel.
De én a verseimbe is a csúcsformámat hozom,
Hát, a magadfajtákkal ezért nem vitatkozom.
Hát már ideje lenne, ha megértenéd ezt is,
Hogy tehetnél bármit, ha nem kötne a presztízs.
De ketrecbe zár, ahogy a lelked dicséretért remeg,
Köszönni valahogy viszont mégse tanítottak meg.
Semmit nem tehetsz, engedély nélkül,
Önmagad is elaprózod így majd végül.
A pénz érdekel, a lóvé meg a biznisz,
Meg, hogy ezek hiánya miatt hisztizz.
Engem nem kötnek gúzsba a tiszteletkörök,
Hiába is reméled, hogy majd csak megtörök.
Süvít a golyó, mint a verseim, mikor Rád lövök,
A mocskos pofám miatt mondják: LAKAT, érted kár kölyök!
Köszönöm most már én is jól vagyok,
Az igényeim igaz már se olyan nagyok.
Egyre kevesebben akarnak halálra veretni,
És most már érzem milyen jó érzés szeretni.
Már nem keni rám senki a szarát,
Elmehet az anyjába is a Joshi Bharat.
Hiszem, hogy az élet szép és hosszú,
És fontosabb is létezik, mint a bosszú.
De a magadfajtákat továbbra sem értem,
Sajnálkoztok rajtam pedig sosem kértem.
Sőt, nem kértem én semmit soha,
Ennyire még én se vagyok ostoba.
Hát, maradtok, csak ugyanazon a szinten,
Amit felfogni sem tudok én itt lenn.
A válaszodat éppen ezért sem várom.
Maradj meg magadnak: Visszakézből 3.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.