|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hinni akartam abban, amit érzek,
Hinni, hogy azt látom, amit nézek.
Hinni, hogy e sorokat mindenki érti,
Törékeny nő, vagy töretlen férfi.
Kezemben tartok egy színes képet,
Én sohasem láttam ennyire szépet.
Sohasem hittem, hogy létezhet erő,
Minek látványától én leszek nyerő.
Az időm mostantól lassabban forog,
Ahogy a képen-e pár egymásra mosolyog.
Ahogy egymásra mosolyog a két szempár,
Zavarba hoz, ahogy a borzongás átjár.
Mint, mikor a hajnal ébred a Hold alatt,
Úgy izzik köztük, ez az intim pillanat.
S a szenvedélytől már szikrázik az éter,
Ahogy szeretve öleli asszonyát Péter.
S a férfikarokba öltözött asszony,
Engedi, hogy testéből gyönyört fakasszon.
Testét a férfi kezébe adva,
Csábítja magával egyre magasabbra.
Én meg csak nézem mindezt a képben,
S őrzöm az emlékét tanulságképpen.
Hisz emléke maradt csupán ennek,
Mikor az emberek őszintén szeretnek.
S ahogy-e képről a rímekkel játszom,
Én is pont annyira boldognak látszom.
Mint-e két egymásra talált szív,
Kacérkodva velem, magához hív.
Biztatom magam, hogy: ne sírj, tarts ki
De nem bírom, úgy mosolyog rá Marcsi.
S már hiába is játszom meg magam,
Kicsordul a könny s elakad a szavam.
Mert hinni akartam, tényleg csak hinni,
Csak írni akartam, s nem túlzásba vinni.
De okosokat mondani utólag könnyebb,
Tettem hát én is, de most eleredt a könnyem.
Irigység talán ez, vagy meghatódtam csupán,
Nem tudom, csak nézem őket sírva, bután.
És nyugtatom magamat, hogy ez csak egy kép,
Az igaz, de nem fogom feledni semmiképp.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
