|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom, hogy Hozzád nincsen sok közöm,
Csak szólok, hogy mindent elborít a közöny.
És felzabál bennünk mindent ez a gyom,
Én is küzdhetnék szívemért, mégis veszni hagyom.
Mert éppen ideje, ha végre már felébredsz,
És látni kezded lassan, hogy mindenben tévedsz.
Még, hogy önzetlenség, még, hogy felebarát,
Csak tévútra vezet a híres Joshi Bharat.
Semmi sincs ami, már megvédene Téged,
Ha magadra maradsz itt, azonnal véged.
Hiába is próbálsz már világgá szaladni,
Ha nem tanítottak meg életbe maradni.
S bár reggelente mindig tükörbe nézel,
Még hiszed, hogy bármit megvehetsz pénzzel.
Körülötted közben meg pusztít a nyomor,
S már látni sem mered, mert kifordul a gyomor.
Hát mit őrzöl magadban tanúságképpen,
Mi is lett belőled tulajdonképpen?
Hisz tudjuk, hogy Te sosem fogtál mellé,
De gondolkozz el azon, hogy mi tesz emberré.
Minek köszönheted, hogy ez lett belőled,
Tényleg senki nem várt soha semmit Tőled?
Csak meredten bámulsz a rózsaszín ködbe,
S csak a szíved pulzál a vérző öklödbe.
Hiszen a közöny benned mindent felperzsel
Mit nem állítok, meg többé semmilyen versel.
S bár nem érzed ezt a bajt most még nagynak,
Majd ráeszmélsz, hogy ha magadra hagylak.
De addig csak fölényes mosolyt oszt az arcod,
És megvívják helyetted mindegyik harcod.
S a győzelem után új élmények várnak,
S már észre sem veszed, úgy kiszolgálnak.
De hova kapsz akkor, ha majd Terád is lőnek,
És túl kicsi lesz majd hirtelen a szőnyeg.
Ha majd ott találod magadat a penge élén,
És rádöbbensz, hogy Te állsz most a szőnyeg szélén.
Kihez fordulsz akkor, ki nyújt segítséget,
Ki akadályozza meg a csúfos véget?
Ki lesz, aki bátran megvéd majd bármitől,
Mert ezt ugye Te sem nézed ki bárkiből?
Rád pillantok lopva s csalódást, okozol,
Mert hiába is vártam, mégsem gondolkozol.
Ez a 11. versszak mégsem fogtad fel,
Fősulis létedre nem az eszedért lopnak el.
Békén hagylak, inkább maradj hát magadban,
S ne érdekeljen, hogy melletted maradtam.
Mit valóságnak hiszel az a lelked fogsága,
Bekebelez némán: A balgák boldogsága.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
