|
|
|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gyászban lévő szívünk, ürességtől kongó,
Gyászol most minden pornófilm rajongó,
A fél világ őrjöng, és tépi a haját,
Micsoda csapás Ó: elvesztettük Mayát!
Te voltál sokunknak az utolsó reménység,
Ha kellett az asszonyhoz még egy kis keménység,
Mert sok millió férfi rögtön Terád gondolt,
Ha a ronda neje otthon egy dugásért tombolt.
Hát Te is abbahagytad - nemcsak szegény Michelle,
Sok bika a farkán most gyász-szalagot visel,
Búsan merengenek fel a teliholdra,
Nem is kíváncsi senki már a Private Gold-ra.
A nők persze örülnek, még a vak is látja,
Sokuknak miattad repedt be a gátja,
S ne csodálkozz rajta, hogy rossz néven vették,
Mikor az anális után a szájukba tették.
Pedig hányszor mondták: ''Köszi, ezt nem kérjük!''
Mikor a fejüket nyomta rá a férjük.
És szidtak, mint a bokrot - persze azért okkal,
Mert kevesen birkóztak meg a mélytorokkal.
Aztán még azt is a Te számládra írták,
Hogy a feka pasik tempóját se bírták.
A dvd-idet is kevesebben veszik
S a népszerűséged is, egyre jobban esik.
Mert átvertél mindenkit, Te rút kis ebadta!
A film a krémes tubust SOHASEM mutatta,
Ami nélkül - tudod – olyan, mint a pokol,
S a sok buta liba ezért téged okol.
Mi tudjuk: harcoltál - mint Gázában a Hamasz,
Tanú erre agglegény, nős ember és kamasz,
Sosem rettentél meg a nagy túlerőtől,
Se öt-hat férfitól, se egy ''dildós'' nőtől.
De mindennek vége már - elveszett a csata,
Letetted a korbácsot, mint Belucci és Kata,
Lakkruhád a szögön, nagy most Kovi baja,
SOK BOLDOGSÁGOT AZ ÚJ ÉLETHEZ MAYA
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
