|
|
|
| Előadó: | Lakat - A titkok őrzője |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Harminc éve lassan már a drámai napnak,
S a kimondott szavak új értelmet kapnak.
Mikor azon a hajnalon–e világra jöttem,
Zokogva mennydörgött az ég fölöttem.
Némán néztem csak és senkihez se szóltam,
És annyira boldog én azóta sem voltam.
Bár akkor is volt seb, mit máig is hordok,
Mégis tiszta voltam, tudatlan s boldog.
Ahogy azonban teltek felettem az évek,
Én szorgalmasabbá váltam, mint a méhek.
Néha csúcson jártam, olykor porba hulltam,
De nem álltam meg, én ebből is tanultam.
Önmagam árnyéka azonban sohasem lettem,
Senkit nem érdekelt soha mennyit szenvedtem.
De nem is akarom ezt átvinni a mába,
Nem szorulok senki sajnálatára.
Nekem mindig a logika mutatja az utat,
Jó korán gyökeret vert bennem a tudat.
Bármit is csinálok, meggyőződésből teszem,
Mindig is meg volt a magamhoz való eszem.
Magamnak kell boldogulni, nincs, ki segítsen.
Ebben az országban, más esélyem nincsen.
Hisz bármit tanultam és akárhányszor haltam,
Magyarországon csak átnéznek rajtam.
A közönyösségtől komolyan már hányok,
És, hogy ellepnek mindent a lusta cigányok.
Na nem mintha tényleg rasszista lennék,
Csak elfelejtik, hogy Ők itt csak vendég.
Nem is ment meg tőlük a mindenható nyila,
Pedig az otthonuk még most is India.
De nem velük van bajom, csak eggyek a sokból,
De mi ráz fel engem majd ebből a sokkból?
Hát, biztos nem a mindenből túláradó jóság,
Az csak színes mese és nem a valóság.
Ma már az erkölcs egy bemocskolt érem,
Itt nagyon régen nincs már szemérem.
Az anyák manapság semmitől se félnek,
Míg lányaik a pornóban kefélnek.
Az országunk sajnos már több sebből vérzik,
Csak a képviselők akik, ezt kicsit sem érzik.
Düh tombol bennem jó régen itt bent,
De ezek ellopnak lazán előlünk mindent!
A divat diktálja, hogy róluk példát vegyél,
Hogy tényleg mindenhez már, kaviárt egyél.
S majd a látszattól meglásd, sikereid lesznek,
Pedig észre sem veszed, hogy semmibe vesznek.
Kizsákmányolták s szétlopták az országot,
Bűnösnek kiáltják a gazdasági válságot.
Pedig ha a bűnöst kezdjük keresni,
Előbb mindig tükörbe kell tekinteni.
Engem egy alkoholista beteg ember nemzett,
De attól beteg az ember, hogy beteg a nemzet!
Népünk rákfenéje már régóta marha sok,
Belülről férgek rágják, kívülről farkasok!
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
