|
|
|
Ne csinálj már szart, ha egyszer nem tudsz jót csinálni
Ne rappelj már arról, hogy a nőd hogy fog kivágni
Ne várj már rá, hogy ki idős hozzád az szeressen
De ne várd azt se hogy kit szerettél felejtsed
A szívem egy egész volt, de törték ezer darabba
Nem lehet már teljes, ezer csalódás mi ott ragadva
Bélyegét rám égetve, majd a halottas ágyamon
Is rólatok emlékszek, hogy szánkáztatok al tájamon
Túl jószívű srác vagyok, de basszatok meg inkább
Csordultig az élettel, egy realista firkász
Ülnék a seggemen és meg se mozdulok inkább
Mit elkezdtem elkúrtam, most csak káromkodnék némán
Ja, vidám vasárnapot, de hagyjuk a hit témát
Akkor is hozzád szóltam mikor dédapámnak sírján
Megfogtam a fejfát, rajta apámnak nevével
És könnyem kicsordult, kettőjükért ereszkedtem térdre
A hegyről leesve, és minden szar napomon
Azt vártam hogy valaki, de az igazság a falakon
Túl hamar nőttünk fel, fájdalmak az alapon
A himnusz első sorát is csak magamban szavalom
Legalább trendi srác lennék, nem unalmas hetero
A körmöm sem festem és nem úgy köszönök hogy szió
De a haverom nőjét sem dugtam még meg egyszer sem
Na jó ez azért nem biztos, heh ezért nem lesz kegyelem
Hangom kezem megremeg, félek saját szobámban
Hogy mikor törnek rám, balfaszozva utálva
Kikkel egy asztalnál, köszönünk jó étvágyat
Belül mégis torkodra kívánok néhányat
Hisz milyen az ember? ha neked szar hát legyen másnak is
Ezért nem csak szeretek, ha kell bántok is
Fájdalmat hagytatok, mi egy életre bennem ég
Ha majd elmegyek, számból nem folyik többé vér
De míg itt vagyok, lázadok és mérgezek
Mert mikeom azért fogtam meg mert átéltem már rémeket
Elhagytak a szüleid? üdvözlet a klubban
Megszívtad hol maradtál? üdvözlet a klubban
És nem folytatnád már tovább? üdvözlet a klubban
És megcsalt kiért mindened...? Faszom a klubba..
Két lány volt kit szerettem, 3 évig de úgy igazán
Egyik 2 év után megunt, egész nap a hiszti járt
Na ezért nem kár gondoltam de azóta is kurvára fáj
A közös emlék kínja bánt, mikor csókoltam a szád
A másik kedves végignézte, ahogy a szikláról zuhanok
Még a fejem simogatta mikor fátylat láttam arcomon
A másik kedves kórházba járt, nem hittem hogy untatom
De nem tudtam úgy kefélni, hát ott hagyott a parlagon
Ja, így nőttem fel, tudom kissé antiszociális
De utálok minden embert, na mond csak ki is járt itt
Még az én utcámba, nyálamat rá is rá csorgatom
Mire legyen nagy pofám? Legalább átkom szórhatom...
Ne aggódj én téged is utállak hidd el kölök
Úgyse albumról hallgatod, zsebem apróktól csörög
Többi elment nőkre, piákra és a bulikra
Ezek mik itt tartanak, hogy farkamra a puszikat
De ne küldj rám buzikat, megtalálnak maguktól is
Ne akarj csábítani, igaz nincs semmim, de Nekem jó itt
Kérjetek bátran pörgősebb számra valami vidámat
De nem leszek vidám amíg oltjátok anyámat
Nem tehet ő semmiről, bocs hogy megszülettem
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
