|
|
|
| Előadó: | MC Elf & Dee eN |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
MC Elf Dee eN |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.
Tudod maradnék, de a kép már így is mást mutat
Én maradok ki voltam, ti meg jártok megint új utat
Én maradnék, de a világ hátat fordít
Minden más lett, képek helyett már a tükör is csak torzít
Akkor lépek, hogy ha nem tetszik mit csináltok
Mit akartok, a végén úgy is kb 100x hibáztok
Ez így van nem kell mondani, úgy is megértem
Amit te most élsz át haver, én már azt régen megéltem.
Egy mozdulat, egy lépés csupán elég
Amit elterveztél egyszerűen a föld alá tegyék
Mert ez így van, messze kerültél a világtól
Egy sötét szoba mélyén talán tanulsz majd a hibádból
Nem kellenek nagy szavak, már romba dőlt a világod
Hülyeséget csinálsz, de ezt csak magadnak csinálod
Nem érted a lényeget, gyorsan megfolyt már a magány
Körülötted minden szürke, ami vár rád az a homály
Refr.:2x
Amit gondolsz amit látsz az csupán csak a képzelet
De nem érted hogy miért van elsötétült minden elötted
Mert ami volt már elmúlt elhitted de ez csak álomszép
Valóság helyett tudod ez is csak egy álomkép
Amit gondolsz amit látsz az csupán csak a képzelet
De nem érted hogy miért van elsötétült minden elötted
Mert ami volt már elmúlt elhitted de ez csak álomszép
Valóság helyett tudod ez is csak egy álomkép
Egy szó is elég ahoz, hogy minden tönkre mennyen
Minden ami eddig volt az széthullott a fejedben
Egy üres szoba közepén, a csend lesz majd a barátod
Lehetsz akár önmagad, ha a kiutat nem találod
A dolgok máshogy alakultak, ennyi most már vége
Egy kérdés bassza arcod; vajon neked ez megérte?
Néma csend de még egy is belső hang szól nem nem!
Ennyi volt az egész válaszul kapod azt hogy: bang bang!
Refr.:2x
Amit gondolsz amit látsz az csupán csak a képzelet
De nem érted hogy miért van elsötétült minden elötted
Mert ami volt már elmúlt elhitted de ez csak álomszép
Valóság helyett tudod ez is csak egy álomkép
Amit gondolsz amit látsz az csupán csak a képzelet
De nem érted hogy miért van elsötétült minden elötted
Mert ami volt már elmúlt elhitted de ez csak álomszép
Valóság helyett tudod ez is csak egy álomkép
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
