|
|
|
Intro.:
Egy elfelejtett álom, néhány kósza emlék
A szívem marasztal, bár az eszem szerint mennék
Úgy érzem kell még, a csókod ölelésed
Szemedben az őszinte, gyönyörű tekintésed
A mosolyod, a hangod, hmm soha nem feledem
Amikor egy egy szép napon, veled együtt nevettem
De nem merem, félek, vissza ránt a magány csendesen
nehéz kimondani, de hiányzol kedvesem
Eldőlt egy vár, csupán egy meg ostromolt bástya
Maradt fent belőlünk, a szebb jövőre várva
Még egyszerre lépünk, de külön utat járva
Szíved szerelmét, szívem még mindig vissza várja
Én döntöttem, mára tudom, nagyot hibáztam
Mert így szerettelek, ennyire hibásan
Összetörtem mikor kezem elvettem két kezedből
Sajnálom hidd el, teljes szívemből
_____________
Verse 1.:
Én már nem alszom nyugodtan, forgolódok este
Nyomaszt egy álom, elvesztettelek örökre
Megbántam és tudom, hidd el, hogy vétkeztem
Hogy azt ami a legjobb volt, magamtól el löktem
pedig emlékszem rá, mennyit harcoltam érted
Szívem még szeret, remélem még érzed
Elfeledni úgysem tudlak, rájöttem, hogy kellesz
Remélem, hogy még mindig, hogy még mindig szeretsz
Ha nem hát legyen ez, egy örök emlék tőlem
Tudom nehéz bízni, de hidd el fel nőttem
Rájöttem a hibára, s megpróbálom javítani
Hisz csak a te szemed, tud engem elvakítani
Melletted nem volt gondom, boldog lehettem
Te maradsz tudd, az igaz szerelmem
Jöhetnek százan,meg ezren a párok
Akkor is én ezentúl csak rád várok
Egyszer én is meghalok, elvisz majd az isten
Nem maradok örökre, én is eltávozom innen
Melletted voltam, halhatatlan és örök
Nem gondoltam, hogy egy szívet ennyire össze török
magam előtt látom, a két könnyes szemed
miattam vérzik egy szív, amely oly hűn szeret
bocsánatot kérek, kérlek adj egy újabb esélyt
folytassuk most ismét, a rólunk szóló mesét
______________
Refr.:
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, többé senki más
Fogd újra a kezem, tekints megint szemembe
Visszavárlak most és mindörökre szívembe
______________
Verse 2.:
Egy elfelejtett álom, néhány kósza emlék
Az eszem eldobná, de a szívem súgja: kell még!
Úgy érzem mennék, de visszaránt a szívemben
hagyott tűz mit felfedezni véltem tekintésedben
mosolyod, hangod, hmm soha nem feledtem
a sok csodás percet amit karjaidban töltöttem
rám néztél, mosolyogtál, tudtam nem kell félnem
nehéz bevallani, de tovább kell lépnem
eldőlt egy vár, s most már menekül a királyfi
hisz tudja vétkezett, s nem akar nagyot hibázni
jobbra mentem balra néztél, elengedtem kezed
de tudd örökre őrzöm a két gyönyörű szemed
ami tőlem könnyes, elázott üres lapra
írom e sorokat, de kérlek emlékezz a dalra
emlékezz a nevemre, és adj egy újabb esélyt
mert emlékszem még arra, egykor hol kezdtük a mesét
______________
Refr.:
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, többé senki más
Fogd újra a kezem, tekints megint szemembe
Visszavárlak most és mindörökre szívembe
Elmentél, minden olyan más
Nem kell, az újabb változás
Csak te kellesz egy életen át szerelmem
Benned ég az a láng, mit mind idáig kerestem
Elmentél, miden olyan más...
ja
ONLINE MEGHÍVÓ
