|
|
|
Mindenki veled van, számíthatsz még ránk
Nem számít a távolság ez olyan mint egy család
Számtalan éjszakák a tárolóba bújva
Figyeljél kis barátom ne legyél most lusta!
Előtted az élet a barát majd támogat
Más most a helyszín de látom még az álmodat
Látom még benned hogy vissza vágynál erre
Hidd el nekem mi is, várnánk még a szebbre
Refrén.:
Egy nap egy perc egy érzés mi éltet
Veled voltunk mindig,remélem érzed
Egy nap egy perc egy érzés mi éltet
Veled voltunk mindig,remélem érzed
Pont úgy még régen mikor minden még más volt
A balhék a lányok,minden még lángolt
Összetartás barátság számos kegyes dolgok
Most hogy bele gondolok már nem is szomorgok
De itt van még a lány kit mindig 15nek hittem
Az elsők között volt akiket megfogott a rímem
El nem felejtett arcok, régi szép emlékek
Előttem áltál ez a perc már szebbnél szebb
Szinte képtelenség lenne tőlem szavakba önteni
mint egy tüske de a sebet azt be kell ölteni
Ha átgondolnád őszintén mond te mit választasz,
Mi egyértelműen tőlünk csak egy választ kapsz
Refrén
Amikor majd pár év múlva kezeimben tarthatom
És eszembe jut egy két dolog és nem lesz rossz napom
A sorsoddal szemben tudod sosem fogsz győzni
Ezért tanulj meg küzdeni aztán feljebb fejlődni
Mi itt vagyunk neked bármikor tudod ha vesztünk
Bátran fordulj hozzánk akármikor csak ha kellünk
Egy szavadba kerülne és már ott vagyunk mögötted
A segítőkész emberek a lányok meg majd előtted.
Viszonozni próbáljuk azt amit te adtál
Elég lenne a gondolat hogy te újra itt vagy már
A gyerekkori emlékek mit a szívünkbe hagytál
Refrén
Bárcsak én is kérhetnék még valamit az életben
egy nap vagy egy perc mi úgy volt mint régebben
A felemelő érzés mikor együtt voltunk mindig
Ez volt ami éltet mára csak egy emlék..
De gondok elszállnak és az emlék megmarad
Látjuk mi még egymást ne feledd a szavad!
Beszélünk mi mindig ütközünk majd párszor
Fejemben alig maradt meg ez a pár sor..
Egy Nap vagy egy perc az érzés ami éltet
Veled voltunk mindig remélem érzed!
Refrén
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
