|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | A telep csicskája |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 4:28 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Gordon Matthew Thomas Sumner |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Tudod, 30 éves lettem én,
és neked meglepetés ez a költemény,
Amiben hozzád szólok, és el kell mondjam:
köszönök mindent, amit tőled kaptam,
Annyi dolgon keresztül mentem,
és te végig ott álltál mellettem,
Bármerre vitt is az élet,
te sohasem nézted nyerek vagy vesztek,
Feltétel nélkül mindig csak adtál,
ha sírtál is néha, ez még világossab a napnál,
És ha rád gondolok,
hálát adok, hogy a te fiad vagyok,
Tudom mama, nem volt könnyű dolog,
a VIII-ban a srácokból embert faragnod,
De aggódni nem kell, sikerült asszem,
még ha tudod is rólam, hogy gengszter a vérem.
[refrén]
Nincsen arra szó,
És a csönd sem jó,
De te jól tudod,
Mire gondolok,
Mikor hallgatok.
Lehettem volna sittes és drogos,
helyette lettem egy igazi harcos,
Aki előre tart és rendületlenül,
teszi a dolgát menthetetlenül,
Mindig keresztül viszem az igazam,
ahogy azt otthon tőletek láttam,
A nagy ember mondta: nincsen brigád,
csak a család, ami többet ér, mint bármelyik barát,
Aki kifordul, a vérem engem el nem árul,
ide mindig jöhetek, vakon bízhatok,
Színtiszta szeretet az, amit itt kapok,
amíg le nem győz engem a világ,
Minden este elmondok egy imát,
és nem kérek semmit, csak köszönöm uram,
A sok jót, amit ha kértünk meg kaptunk.
[refrén]
Mit is mondhatnék, ennyi év után,
Mind egy MI JÖN MÉG: te csak számíts rám!
Az évek alatt annyi gonoszat láttam,
mégis abban a pillanatban,
Tudom, mikor a szemedbe nézek,
nincsen mitől féljek az élet,
mindig mindennek értelmet ad,
és nekünk te vagy akitől a bánat távozik,
És csak az a fontos,
hogy nevess, mert akkor az biztos,
A húgom boldog,
akinél tisztább lényt a földön nem látott a világ,
Bármit adnék, hogy járj vagy beszélj,
de célja volt, hogy közénk jöttél,
Jobb ember, lettem én talán,
tanultam ezt meg azt, és az órán,
Ha menni kell, majd nem leszek,
a vonaton a pokolba, fölmegyek.
[refrén]
Mit is mondhatnék, ennyi év után,
Mind egy MI JÖN MÉG: te csak számíts rám!
[refrén 2x]
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
