|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | A telep csicskája |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 5:21 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
|
Pityinger László (Dopeman) Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
Vaóó.. Megint újra két lábbal állok a valóság talaján,
Pedig a drogoktól hanyatt vágódni jobb lenne talán.
Rajta, aki fázott az utca lepedővel letakarta,
Akit a gettó nevelt még az átlagnál is szarabb fajta,
Volt hogy olyan piásan teltek el a napjaim,
Hogy nem bírtam leírni a kibaszott gondolataim,
Ne keresd a bajt, jön az magától is bizony,
Az alvilággal a legegészségesebb a köszönőviszony.
A bűnözés nem egy fogalom, hanem egy kultúra,
Ahol az élet érték, mint analfabétának a literatúra,
Nem kell függő legyél, hogy megtudd milyen a pokol,
A nyomor is van olyan káros, mint a drog vagy az alkohol,
És bár nem mindegy tányérból etetnek-e, vagy vödörből,
A koszból még mindig könnyebb felállni mint a sírgödörből,
Kérlek szépen egyszer nézz bele egy halott szemébe,
Garantálom ugyanazt fogod látni mint az enyémbe.
Aki nem ebben él, nem érti elítéli, ha hallja,
A gengszter rap nem éppen a hiphop legvidámabb műfaja,
Sorsom nem egy remekmű, de én vagyok a költője,
A nyomor, a nélkülözés, az a bűnözés bölcsője.
[refrén 2x]
Azt mondják halottról vagy jót vagy semmit, ne beszélj,
Az emberiségre hamar az elnémulás lesz a legnagyobb veszély,
Jól tudom én is pokolra jutok, miután lelőnek,
Olyan otthonos lesz, jelentkezem idegenvezetőnek.
Józsefváros sötét utcáin tengettem az életem,
A jövőm sírkő volt, de nem láttam rajta tisztán a nevem,
Ki tehette ezt velem, az úr, vagy az alkohol? Nem értem.
A tiszteletet én pénzbe, a pénzt pedig drogokba mértem,
Ha lehunytam a szemem, sokszor láttam magam előtt a jövőt,
A csendet, nyugalmat, barátokat, szóval a temetőt,
Remélem ahogy én is, úgy más is tanult a gondjaimból,
Jártam a nyolcker összes utcáján, és mivel kokainból,
Megvolt Budapest térképe a szobámban, az asztalomon,
Volt hogy vastagabban állt rajta a por, mint a sok lomon.
Az sem érdekelt hogy egy nap az orromban egy csővel,
Végig kell néznem, ahogy Kicsi Dope, sírva baseballütővel,
Közeledik én meg csak mosolygok a székbe meredve,
Mert el kell törjék kezem-lábam, hogy koporsóba tegyenek be,
Tudtam jól hogy csúnya a kurva élet, de szopatható
És ez az egyedüli gyógyszer, ami vény nélkül is kapható,
[refrén 2x]
Akik éheznek azokat vonzza, a bűnöző idill,
Manapság több a magnó tolvaj rendőr, itt mint a civil,
Az utolsó büdös kurva is azt hiszi magáról madame,
Miközben nálunk évtizedek óta tart a Ramadame,
Akkor eszünk ha lement a nap, és lopunk valamit,
Soha nem az a szar amit látsz tesó hanem az amit átélsz,
Azt hiszik ahonnan jövök a lepra fenyeget,
Pedig én is kanállal eszem otthon a zsíros kenyeret,
Az állam egy kiutat lát, mégpedig a sportolásban,
Olimpiát is nyerhetne az ország, földönfutásban.
Sose voltam lángész, mi a fasz vagyok én piromániás?
Józsefváros a legotthonosabb mert olyan Romániás.
Ott ahol be van borulva nem lehetek felhőtlenül boldog,
Főleg nem ha a saját sírom, amire én a földet hordok,
Sose ürülj annak, ha csak barátokat látsz körbe-körbe,
Mert az azt jelenti, épp eresztenek le a sírgödörbe.
[refrén 3x]
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
