Előadó: | Derültégből |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Pető Krisztián Sulyok ádám Miklós |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
ébredj
leszek sárga, légy a kék
egybefolyva zöld, s ha égbe várnak
nem érzem majd kárnak,
hogy beléptem a bálba
remegő térddel rögtön
az elején
gyümölcsös kert az arcod,
vagy almafa, kiért lehajlok
szedj piros almát az öledbe
lefekszem, árnyékod övezze
az első lépést, ha megtenném
refr.:
az első lépést,
ha megtenném, fogod kezem,
én a tiéddel karöltve, vesztem az eszem
ó, drága tünemény
kedves Minden! páran a ringben
páran a Hold alatt, hittem a szívben, majd lezajlik,
amíg nem éltem át, hogy van, aki pótolja
suttogó csókját a homlokra horgolja
miért te vársz?! ha valóban szívtipró utat talál,
a szemed nem köti és mutat, ha lát,
talán igent mond, és nem egy újabb talánt,
hé Minden! költözz a mosolyomba
na gyere, mielőtt ajkam elszomorodna
na gyere, boruljon keblemre világod felezd meg
velem, mit kék szab a szemednek, vért ad az ereknek,
húzd ki a tőrt, elmén a libabőr,
ne várd, hogy lüktessen érted, ha rájössz, hogy sima kő
dobd el! te is érezd most át,
milyen egy csodának kihúzod a méregfogát,
bár nem hiszem, hogy mellényúl, azzal hogy mellédbúj,
csak aki tegnap még kiáltott, holnapra elnémul
kedves Minden! azt hittem a ringben az ingem majd szétszakad,
de az érintés gyógyít, nem szép szavak
a boldogság ott a remény alatt,
de hogy megtaláljuk, nyeremény marad,
kezed épp ha fagy ő kell, mert a tenyerén
ott áll hogy te meg én,
a szerelem rohan, de battyog az elején
előre nézz, de úgyis hátra fogsz
a csillanás vakít, mit a pupilládra oszt a honvágy, én már láttam a pompát,
így tapasztaltam: csak a pillanat kortárs
a többi múlt, neked kapuim nyitom én,
kedves Minden! drága Tünemény
refr.
a szív
egyre hevesen mocorog
az agy
csak homályos foltokat dob ki
a test újra görcsbe rándul
érzem az illatod
Te vagy az, akivel, Te vagy az, akiért,
Te vagy, aki mellett megállok,
közben nem kérdezem miért
azt hiszem belülről késztetés
meg az a bizsergető érzés
refr.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM