|
|
|
A magány hálót fon az üres vízparton
A nyár fölött az ősz, megint győz majd
És nincs ami visszatart
Most mindent itt hagyunk,
De tovább álmodunk
A hajnal fénye lassan búcsút int
De visszavár megint…
És fáj még, hogy véget ért,
De emléke mindig bennem él
A lelkemben táncot jár
És elkísér a hosszú, tűzforró nyár
Ref. Most fáj még hogy véget ér
De emléke mindig bennem él
És érzem, hogy rám talál,
Hogy eljön majd, egy újabb tűzforró nyár
És megint szól egy dal, a szívünkben száz vihar,
És nem felejtem el, hogy volt egy nyár
De jövőre visszavár
Ref. Most fáj még hogy véget ér
De emléke mindig bennem él
És érzem, hogy rám talál,
Hogy eljön majd, egy újabb tűzforró nyár
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
