|
|
|
| Előadó: | Jazz+Az |
|---|---|
| Album: | Egynek jó |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dés László Geszti Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Tom-Tom Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ez van.
Ma senki se keresett, ki számítana egy keveset.
Az ablaktörlő jár. Az ember mindíg jobbat vár.
Vár, de minek vár? Siet a nyár.
A körúton átvág, a Nyugatinál kalapot emel, a vonatra száll.
És minden áll- megfordítva bár, mint reggel.
Az ember araszol.
A jogosítvány ezután ha csak arra szól, kire haragszol?
Válaszolj! "ez nem az a nap, nem az a város."
De ki mondta, hogy a szerelem mindig halálos?
Én tudom, nem sok mára,
én tudom, jobb is járna, és ígéretről nem volt szó.
De tudod, nem hat rám ma a világ fontossága!
Hát ne is nézz most hátra, csak hitesd el, hogy egynek jó!
Hol ide, hol oda....az ablaktörlő törli a napokat.
Hol volt , hol nem volt, egy ölelés, ami rég elmaradt,
és érzem a szemed belül egy tengerpartra néz.
Semmi vész. Jó fotó. Talán még előhívható.
Én tudom, nem sok mára...
A pulton a söröm, a lazítás az övön,
a sarkon az öröm-egynek jó.
A filmben a fazon, az amazon a gazon,
az erkölcsi haszon-egynek jó.
A térről a cica, a névből a Vica...meg a versa-egynek jó.
A két kéz a dudán, aparty a Dunán, a váppábödubám-egynek jó.
A dal be a fülön. A másikon kijön.
Mondjam-e külön? Egynek jó.
A tárból a golyó,a srácról a fotó, a tájból a folyó-egynek jó.
A padban az ima, az ügyből a sima, az áldozat aki ma-egynek jó.
A test, ami kinő, a minta mit kisző az arconaz idő-egynek jó.
A nap, ami följön, a fénye a bőrön, az élet a földön-egynek jó.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
