|
|
|
| Előadó: | PKO |
|---|---|
| Album: | Szövetség |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 2:25 |
| Szövegírók: |
Darabos Dávid Miháltz Gábor |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | PKO |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Killakikitt bazdmeg, PKO Szövetség
Hányan vagytok még?! [lövések]
[PKO]
A sűrű ködből kirajzolódik a város neve
Ez Scarcity Budapest, ide be ne gyere
Ne játszd meg magad, a keményet ne tegyed
Mert a testedből nem marad meg semmi csak a fejed
Nem voltam képben de magamhoz tértem
Mondjátok meg mitől véres a képem
Haver, itt valami rosszat érzek
Mer hullákat látok, amerre csak nézek
Elborult az agyam, csak úgy villognak a képek
Az irodaház előtt meg várnak rám a kékek
Tesó, erre most mit lépjek?
Ezek kinyírnak, ha majd az ajtón kilépek
Magam mellé rossz arcokat szerveztem
Mer nem úgy alakult, ahogyan azt terveztem
Sajnos már elég szar a helyzetem
Úgyhogy az életemet is egy lapra felteszem
Belekergetem magam, a rémületbe
Mikor bejutnak a rendőrök az épületbe
Az adrenalin felmegy, jön a pánik
Kinyírok bárkit, most már nem számít
Kurva nagy a csend, várod már a harcot
Mikor bekapsz egy golyót, majd megfeszül az arcod
Itt vannak a közelben, megkapták a parancsot
Töltényt kapnak tőlünk, nem pedig narancsot
Két tár a zsebemben, fegyver meg a kezemben
Már csak fedezéket keresek a teremben
Átestem a holtponton, én már nem szenvedek
Itt vannak velem a legkeményebb emberek
Lezúzlak a faszba, átlövöm a fejedet
Én szemtől szembe taposom ki majd a beledet
Megmérgezett a gonosz, semmit se tehetek
A saját véreddel írom ki a nevedet
Bruce Willisbe nyomom, mint a nakatomi toronyba
De nem hagyom, hogy letaszítsatok a pokolba
Nem adom fel soha, nem leszek a rabszolgád
Kopasz meg a PKO, aki téged abszolvált
Izzadok, egyedül vagyok, senkibe se bízhatok, ez tiszta sor
De még élek, úgyhogy te is megszívhatod
Mert az életedet vágom, hogy te itt hagyod
Rád rúgják az ajtót, berontanak a szobába
Shotgunnal soroznak bele a pofádba
Rohanok a lépcsőn, mielőtt még leszednek
Nem fogom az életemet most odaadni ezeknek
Unos Dros Tres, na mi van ombre
Ha nem tetszik valami a faszomat is szopd le
Vatos Locos, itt béke van testvérek
Tedd le a fegyvered és neked mindent elnézek
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
