|
|
|
José:
A tudatodba férkőzök és nem engedlek látni,
Nem fogsz érezni se semmit, hidd el nekem, nem fog fájni.
Tárva az ajtó és beléphetsz most rajta,
Égbe nyúló fénycsóvák, a tudatod mi hajtja.
Rabja vagy a sötétség végtelenbe mélyülő,
Néma tárnák homályának, érzed nincs kiút.
Egy néma kisfiút, látsz sarokban neked háttal,
A falon kaparásnyomok, fejében egy lapáttal.
Csukd be a szemed, fedezz fel egy világot,
Életre kél a gonosz, már nincs miért siránkozz.
Nyikorog az ajtó és nem jut be a fény,
Rettegés és kín vár rád, ez tény.
Elaludni nem mersz, mert ott van ő álmodban,
Látomások kergetnek, egy halott nő fátyolban.
Elfutnál örökre, de végtelen a folyosó,
Felriadsz álmodból, körülötted koporsó...
Cruse:
Én meg ott osztok, ahol ti osztoztok,
Beleroskadtok, azt közben fost adtok.
Én is megb***lak zenével, mint anno a Fenyőék,
A José lemezét meg majd leszedi a környék
A te vékonyságod a tevékenységed,
Hogy megértsem most már, nem mellé beszélek.
De ez még kell neked, hogy tudjad, hol a helyed,
Mé' nekem játszol, ha nem ismerem a neved.
Céé céé, hogy a célom már meg van.
Err err, hogy a ravaszság nem hagy.
Uuu uuu, nekem minden utam tiszta.
Ess ess, aki savaz, annak nista.
Ee ee, hogy egy időre elmegyek,
És nem fogtok látni, mert magasak a hegyek.
De mit tegyek akkor, ha láthatatlan vagyok?
Amíg ilyen flegmán beszéltek, a pofátokba szarok..
José:
Egyedül vagyok, vadászik rám egy árnyék,
Egy elhagyatott hotel, meg egy pár gyilkos szándék.
Egy emeletnyi hulla tart felém éppen,
Lerügyezik lábam, hogy miért én? Nem értem.
Egy új kép tárul elém, mikor épp egy sírt ásom,
A kopjafán az én nevem; halt: 2003.
Remélem csak rémálom és élek még valahol,
A testem és lelkem még, egy részben barangol.
Jön a fény, végre felébredek
Valaki dübörög az ajtón, megkérdezem:
Ki az és mit akar? De csak dübörög tovább,
Odamegyek, kinyitom: Hadd lássam a pofád!
Vérbe lábadt szemmel mered rám saját énem,
Ahogy ingázik testem, nyakamnál fogva kötélen.
Túlvilági hangon odasúgja: MEG VAGY!
Csörög az óra, ismét negyed hat...
Nem csak az egyre melegebb, Balatonba csábító idő miatt érdemes ezen a hétvégén célba venni a siófoki Plázst, hanem a felejthetetlen koncertélményekért is.
Pénteken Ákos érkezik Rockturnéjával, majd Rakonczai Imre zongorajátékára búcsúztathatjuk az estét, míg szombaton Pogány Induló robban be a Balaton nagyszínpadára, a hajnalt pedig a Necc Partyn köszönthetjük majd.
A hétvégét június 7-én Ákos koncertjével kezdhetjük a Plázson, aki ezúttal Rockturnéjával és új dalaival, az Ember maradj-gyal és a legfrissebb, Kegyetlen szerelemmel örvendezteti meg rajongóit. Koncertje után érdemes betérni a Plázs Arénába is, ahol Rakonczai Imre Blue Piano estjén feledkezhetünk bele a dalokba.
Szombaton a Plázson tavaly debütált, az MVM Dome-ot pedig idén már önállóan megtöltő Pogány Induló veszi be a nagyszínpadot, ráadásul igen erős vendéggárdával érkezik.
„Nagyon jó koncert volt, monumentális élményekkel gazdagodtam! A Balaton, a naplemente, a közönség mind hozzáadtak a maradandó élményhez” – meséli tavalyi plázsos koncertjéről. „Idén is hasonló katarzisra számítok, ráadásul a teljes zenekarommal léphetünk színpadra, amit már nagyon várok, hiszen az MVM óta ez lesz az első koncertünk újra együtt. Mindehhez még az is hozzátesz, hogy VZS és Ótvar Pestis barátaim is ott lesznek, na meg Missh is velünk tart ezúttal, úgyhogy biztos robbantani fogjuk a Plázst.” És hogy mit jelent számára a Balaton? „A magyar tengert, mint valószínűleg a legtöbbeknek: nyár, haverok, buli, lángos, vízibicikli és persze csobbanás. Bár egyszer véletlen majdnem belefulladtam, úgyhogy azóta maximális tisztelettel tekintek a Balatonra” – mondja Pogány Induló, akinek koncertjét követően is folytatódik majd a buli a Plázson.
A Balatonra érkezik az ország legnagyobb házibulija, a Plázs Arénában a Necc Party dübörög hajnalig, úgyhogy ezen a hétvégén is irány Siófok!
Fotók: Plázs
