|
|
|
| Előadó: | Bigmek |
|---|---|
| Album: | Sötétedés Után |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 3:44 |
| Szövegírók: |
Bigmek DSP |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Bloose Broavaz |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
az út a csík, a fény az utazás, az élet kokain
az élet nem fehér, nem fekete, az élet pepita
a pofon csíp, a csók édes, a könny meg keserű
az élet só, az irigység a citrom én meg tequila
az íze keserű, nyelem a másnaposságot
érzem a számban a tegnapot, adj egy mentolos rágót
meg van, hogy savanyú a szőlő? elfintorít
de szarok rá, majd nyelek rá, majd elnyomja egy gin-tonik
most édes, mint egy pezsgő, eperrel, hidegen, habbal
holnap pikáns, mint egy fülledt tánc egy idegen csajjal
néha mindenkire rájön, hogy az élet semmit sem ér
nappal csak keserű semmi, este édes semmittevés
minden vízízű, a monoton diéta kicsinál
rég édes volt az élet, mint egy parfüm ízű tinilány
ma meg már a gyomrom tele van az élettel
nem érzek ízeket, csak nyelek, mer' vágom, hogy élnem kell
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
a hányinger ébreszt fel, olyan éhes vagyok már
belekóstolnék a napba is, hogy milyen is valóság
ááá most szarul esik, nehézkes minden falat
hiába iszok rá, minden nyelés a torkomon akad
csak egy harapás a világból, mint a habostora, édes
néha viszont csípős kínai, vagy pedig tormakrémes
az ország gyorsétterem, az összes város tálca
úgy hiszem lekváros táska íze van a változásnak
egészen laktató, de mielőtt még repetáznál
az életből nem lehet, keresd a receptet másnál
edd meg amit főznek, a finomat meg főleg
bár a reppem mindig nyers marad, ez sohasem fő meg
a vágy a tűzhely, csak kis lángon pislákol
de a gyenge koszt is megbolondul egy kis erős pistától
az életnek íze van, bizony meg kell szokni
úgy fogyasztom ahogy tálalták, nem lehet megsózni
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
nagyot harapok az életből, nem érem be maradékkal
de ne nézd ki a számból, törődj a magadéval
tedd magad takarékra, ha nem tudsz bánni a tűzzel
amit itt osztanak bűn szar, kell hozzá egy kis fűszer
csak finoman, te fintorral viseled a savanyút
én keverek hozzá édest, csak így leszek felszabadult
a desszertet aztán borral öblítem nem vízzel
néha kannás, néha portói de őszinte az íze
az élet a csajommal édes, a spanokkal erős
a hétvége pezsgő, a hétköznap nyögvenyelős
amíg a világ forog kell a pénz is ha élsz
innen csurran, onnan cseppen egy kis lé, mint a méz
ti mindent megesztek, az én szám ettől habzik
az igazira éhezem, kihányom ami plasztik
a biggie-vel meg terítünk, a sötétedés közeleg
elédbasszuk nyersen és elhagyjuk a köretet
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
ha nekem jó édes, ha neked jó savanyú
ha nekem rossz keserű, ha neked rossz édes
AZ ÉLET
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
