Előadó: | 2-Ogre |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Méreg Attnio Pain Attino |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
Méreg:
Tudom több felé jártam,több mindent láttam,
a patkány emberek előre tőrnek bátran!
Nyakában lóg akár a több milliós fuxa,
ha az öltönyéhez passzol,ez így már fasza!
Autóban mellette egy bomba jó nő,
feszít a szuka,a kanja most nagy menő!
Két kézzel,össze-vissza szórja a pénzt,
azt sem tudja,mennyit,de mennyit felemészt!
Félhomályban szegény ember ül némán,
keresné a helyét,de köztük nem talál!
Nem tudja még,merre viszi az útja,
pedig érzi közeleg,ez a hosszú hideg éjszaka!
Party hegyek,party mámor,
túl messze vannak ezek,neki nagyon távol!
Nagy a szakadék,és közeleg a vég,
emberként,egyként kéne élnünk már rég!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
Attino:
Magányosan tekintve,állok-ülök,
bízom abban,egyszer megmenekülök!
Hasít fejemben a kavargó zűrzavar,
ez valahogy engem nagyon felkavar!
Csillogást nézve élem létem,
ha kipattan a dühöm,engem hajt a vérem!
Helytelen képlet ez a becstelen élet,
semmibe veszed a saját véred!
Vannak még reményteli lelkek,
nyújtja a kezét még akkor is ha sebzett!
Háborút sem nyerhetsz,csak egyedül,
ne irányítson a pénz esztelenül!
Látom a fényeket,a nagy csillogást,
mi mögötte van nem nagy ragyogás!
Fordulhat a kocka,hogy cserben hagynak téged,
nem számít mennyi zsebedben a pénzed!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
PAIN:
Tudod akárhova mész,hova lépsz,
ne reméld,hogy egyetlen úr nem a pénz!
Lehet bármelyik utca,vagy bármelyik tér,
költözz bárhová,ez mindig utolér!
Anyám mindig is tudta,bárhova mentünk,
az élet nem lett könnyebb,csak rosszabb!
Mondta: fiam, ne keseredj el,
lesz még jobb is,csak soha ne add fel!
Én meg csak járom a várost,lehajtom a fejem,
amit idelent látok,átok ami fenyeget!
Na mi legyen,és vajon mi jöhet még?
Az ember bízva küzd,és küzdve bíz, na nézd!
de Meddig mehet ez a túlélés?
Adj egy út levetet,nem kell hogy értsd-Héj!
Nagy a szakadék közeleg a vég,
vagy fent vagy,vagy lent,közép útra nincs remény!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT