|
|
|
| Előadó: | 2-Ogre |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Méreg Attnio Pain Attino |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
Méreg:
Tudom több felé jártam,több mindent láttam,
a patkány emberek előre tőrnek bátran!
Nyakában lóg akár a több milliós fuxa,
ha az öltönyéhez passzol,ez így már fasza!
Autóban mellette egy bomba jó nő,
feszít a szuka,a kanja most nagy menő!
Két kézzel,össze-vissza szórja a pénzt,
azt sem tudja,mennyit,de mennyit felemészt!
Félhomályban szegény ember ül némán,
keresné a helyét,de köztük nem talál!
Nem tudja még,merre viszi az útja,
pedig érzi közeleg,ez a hosszú hideg éjszaka!
Party hegyek,party mámor,
túl messze vannak ezek,neki nagyon távol!
Nagy a szakadék,és közeleg a vég,
emberként,egyként kéne élnünk már rég!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
Attino:
Magányosan tekintve,állok-ülök,
bízom abban,egyszer megmenekülök!
Hasít fejemben a kavargó zűrzavar,
ez valahogy engem nagyon felkavar!
Csillogást nézve élem létem,
ha kipattan a dühöm,engem hajt a vérem!
Helytelen képlet ez a becstelen élet,
semmibe veszed a saját véred!
Vannak még reményteli lelkek,
nyújtja a kezét még akkor is ha sebzett!
Háborút sem nyerhetsz,csak egyedül,
ne irányítson a pénz esztelenül!
Látom a fényeket,a nagy csillogást,
mi mögötte van nem nagy ragyogás!
Fordulhat a kocka,hogy cserben hagynak téged,
nem számít mennyi zsebedben a pénzed!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
PAIN:
Tudod akárhova mész,hova lépsz,
ne reméld,hogy egyetlen úr nem a pénz!
Lehet bármelyik utca,vagy bármelyik tér,
költözz bárhová,ez mindig utolér!
Anyám mindig is tudta,bárhova mentünk,
az élet nem lett könnyebb,csak rosszabb!
Mondta: fiam, ne keseredj el,
lesz még jobb is,csak soha ne add fel!
Én meg csak járom a várost,lehajtom a fejem,
amit idelent látok,átok ami fenyeget!
Na mi legyen,és vajon mi jöhet még?
Az ember bízva küzd,és küzdve bíz, na nézd!
de Meddig mehet ez a túlélés?
Adj egy út levetet,nem kell hogy értsd-Héj!
Nagy a szakadék közeleg a vég,
vagy fent vagy,vagy lent,közép útra nincs remény!
Járom a várost én!
Szememben fehér-fekete fény!
Én érzem a csillogást!
-és látom a pusztulást!
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
