|
|
|
| Előadó: | bEne |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
"...Benned én tudtam nem fogok felesni..."
"...Köszöntlek jövő én bízok benned...."
"...De úgy tudtam tudod, de úgy tudtam érzed..."
"...Magad sem tudod, hogy valójában ki kell...."
"...De kérlek ne vedd el azt, mit ketten együtt építettünk fel..."
Minden kidőlt....
Nem tudom, hogy kezdjem de mégis érzem,
Hogy írnom kell valamit, mert elvérzem,
Megérzem azt, hogy ha fáj neked valami,
A némaság szavai mindenkit alakít...
Egy szellő suhant el mellettem 2 éve,
Meleget hozott, mindezek értéke
Nem ér fel annyival, mit emiatt érzek
De eldöntöttem: magammal végzek...
Hiába kérsz meg, már késő mindennek,
A széttört érzések, emlékek, vágyak
Már esznek, már felemésztenek,
A kezeim a számba már nyugtatót tesznek.
Tudom elvesztek az értékek bennem...
Minden, amit én érted tettem
Számodra már múlt, számomra még jelen,
Pedig már érezte szívem, amit az eszem.
De neked ez kell, én elmegyek csendben megértem,
A távolságot, mint szíved is elértem,
Csak szeress, én csak ennyit kértem,
Mert elveszek... a végtelenségben...
Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad...De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??
Rövid távlat...én meghalok, mert aki bánthat
Te vagy, te vagy az egyetlen a számnak
Akit kíván, akiért kiabál:
...Hiányzol!...
Ó bárcsak tudnám hány szál virág volt,
Mit letéptem, és aztán fogadalmat tettem,
Szépet és jót, ami feléd irányult
De te azt mondod, hogy el kéne mennem...
De hidd el, hogy nem, hidd el nem tehetem,
így nem, mert régen is tudtam, hogy élve nem
Élném túl azt, amit eddig veled megéltem
De most a sorsod jön elő és nem a végzet.
Tudom, hogy érzel valamit de hiába,
Az érzés kevés, a távolság meg kiállt amellett,
Hogy bármit is tesznek
Az emberek...idővel már nem megy...
Tudom azt is: engem akarsz, ezt kiáltva ordítod,
De a közös képről elfordítod
Arcod, és felveszed maszkod,
Hogy erősnek látszódj, és, hogy az arcom
Majd, idővel múljon, ne fájjon,
Én meg csodálkozhatok a tájon,
Mit együtt kreáltunk...
De az idő próbáját mi ki nem álltuk...
Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad...De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??
Ez már nem olyan szerelem, ami gyerek,
Ez már olyan, hogy nyerek vagy vesztek
Számomra... De lehet, hogy számodra
Nem, mert adottságaid változnak.
Távoznak belőled a jók és a rosszak,
Mert idősödsz és újakat hoznak
Az új korszakok, az új időszakok,
Mikor már érzed te is, hogy most hagy ott
Az, kivel leélnéd saját életed,
Az kivel elérnéd a saját végzeted,
Nem a sorsod, mert van különbség
- Nem mellettem leszel feleség... -
És, hogy ha egyszer mások kelnek fel
Melletted reggel majd jussak eszedbe,
Hogy én voltam az, ki gyerekkorodban
Megkérte volna kezed egy templomban.
De ezt már nem tudod, mert elmentek
A tervek veled távol, messze...
A tettek elvesztek, ezek sem változtak,
Maradtak álmok... szép álmokat...........
"...Rájöttem mindig te vagy kit kerestem..."
Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad...De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??
Elvesztem... Tudom, már vesztettem!
Minden, amit én veled terveztem,
Elveszett mint én, emiatt észleltem,
Hogy a hiány erősebb, mint az érzelmek
Nálad...De mondd mikre vágynak
Az érzések benned? De kérdem: ők látnak?
Mit látnak helyetted? Mire szánnak időt,
Ha általuk minden, minden kidőlt??
...Minden kidőlt...
...Minden kidőlt...
...Minden kidőlt...
"...Egyik szereti a másikat, tisztelve kezeli..."
"...Kéz a kézben, tenyér a tenyérben..."
"...Nem csak szeretlek, én tisztellek téged,
hisz képes vagy arra, hogy álmaid vidd véghez..."
"...Amit nem hittem volna érted megtettem..."
"...Boldog volt, először az életben..."
"...Hordom a képed, mi elém van téve..."
"...Te vagy, Te lettél az életem..."
...Minden kidőlt...
"...Nem fogok soha úgy szeretni senkit, mint téged..."
"...Mit rejt a szíved, mikor azt mondod h szeretsz?..."
"...Hitte, hogy rátalált a szerelemre..."
"...Ha szerencséd van rájössz a lélek mit rejt..."
"...Az ember sokszor sajnos csak tervez,
de hogy véghez vigye álmait, azért már nem tesz..."
"...Őrzök emléket, mi hozzád köt, örökké Szeretlek Téged...."
A színpadon köszönthetjük – mások mellett – Vágó Bernadettet, Bori Rékát, Ember Márkot, Serbán Attilát, Veréb Tamást, Szinetár Dórát és Puskás-Dallos Pétert is.
Lebilincselő utazásra hívja a nézőket a Habsburgok fényűző, mégis tragikus világába a Sisi életét megidéző Elisabeth című musical. A világ számos országában méltán híressé vált darab magyar adaptációját október 3-tól mutatja be az Erkel Színház. Most az eddig titkolt szereposztásról is lehullt a lepel.
Több mint 30 éve debütált a bécsi Theater an der Wien színpadán, és azóta is a musicalirodalom legkiemelkedőbb alkotásaként, világszerte kultikus darabként tartják számon a Habsburg császárné, Sisi sorsának egyedi arcát bemutató, Elisabeth című darabot.
Az előadás nem csupán egy történelmi musical, hanem egy mélyen emberi dráma a szerelemről, veszteségről és a halál elkerülhetetlenségéről, amely új megvilágításba helyezi a császárné alakját és örökségét. Michael Kunze szövegkönyve és Sylvester Levay zenéje egyaránt arra törekszik, hogy Sisi életének árnyalt, érzelmekkel teli oldalát tárja fel, miközben a Halál karaktere nemcsak fenyegető, hanem szenvedélyes és szinte szerelmes figuraként jelenik meg a színen. A darab a zenés színház műfajában újszerű módon ötvözi a történelmi eseményeket és a személyes sorsokat. Szente Vajk rendezése pedig egyedi megközelítést kínál azzal is, hogy
Sisi életszakaszait kettéválasztva külön szereplőt szán a fiatal és az érett, nőiességében kiteljesedett címszereplő megformálására.
A színház ezúttal is különleges módját választotta a szereposztás bemutatásának
Az Erkel homlokzatáról egy többszáz négyzetméteres fátyol ereszkedett alá az épület előtt összegyűlt közönség segítségével, megidézve ezzel Sisi – az előadásban is hasonlóan visszatérő - esküvőjét. Ezután lebbent le a fátyol a darab szereposztásáról is. Eszerint Elisabeth szerepét Vágó Bernadett és Bori Réka játssza, a fiatal Sisit Kovács Gyopár és Pásztor Virág alakítja. Puskás-Dallos Péter és Cseh Dávid Péter Ferenc József, míg Veréb Tamás és Koltai-Nagy Balázs a Halál szerepében lép színpadra. Luigi Lucheni Ember Márk és Serbán Attila lesz az Erkelben, Zsófia főhercegnőt pedig Szinetár Dóra alakítja.
