|
|
|
| Előadó: | Freedom Sound Hungary |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Darcsi Péter Lissa Miklós Nagy Krisztián Sáfár Szilvia Somogyi Dániel ürögdi Csaba Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szemben a közönséggel én vagyok, ki vezényel.
Mikor reggel reménnyel kelsz fel, este vele buksz el.
Az élet szóló karriert indított,
De engem is meghívott,
Mint közreműködőt,
De, hogy így elnyom ő
Nem gondoltam, kiszálltam.
A halál mellé pártoltam.
Lelkem eladtam,
Csak, hogy teljesüljön a vágyam.
Sokan az álmuk pénzre cserélték,
De a pénz nem érték.
Csak ezt nem értik,
Idő, míg megemésztik.
Egy képregény főhőse vagyok vagy az élet balekja?
Ha az első, szükségem lesz egy gonosz alakra.
Ez legyen az élet, de vajon ki testesíti meg?
Hogy meg is tudjam ölni,
Nem elég csak megpróbálni.
Vagy a metróban állni, és ha kanyarodik dőlni.
Két lábon kell megállni és egy új korszakot nyitni,
Ahol szabadok lehetünk, a sorsunkról mi döntünk.
Refr.2x
Mondd, mit érzel, ha szemembe nézel!
Mondd, mit érzel, ha lelkedből vérzel!
Mondd, mit érzel, ha túlkésőn kelsz fel,
És nem vagy tisztában az értékeiddel!
A múltad, az emlékek, a fájdalom,
A visszatérő bánatom.
Vállamon az ördögöm és angyalom,
Az érveiket hallgatom, viszont a döntést én hozom.
A befolyásolt tudat önállóan döntésképtelen.
Engem látsz a hegyekben,
Az égen fenn a kékségben,
Hallgatag tavakban,
Üvöltő orkánban.
Irányítjuk az időt és annak minden fajtáját.
Egy apró fuvallattal döntjük le a várad falát,
Amit megvédeni nem tudsz, mert túl erősek vagyunk.
Mindig segít minket fentről, a drága őrangyalunk.
Már csak másodpercekre vagyok a céltól,
De mindig jön egy bukkanó, ahonnan majd a szél tol.
Hogy merre vajon ki tudja?
De az lesz Unkee útja.
Az lesz a Freedom Sound útja.
Az lesz mindenkinek az útja.
Refr.4x
Mondd, mit érzel, ha szemembe nézel!
Mondd, mit érzel, ha lelkedből vérzel!
Mondd, mit érzel, ha túlkésőn kelsz fel,
És nem vagy tisztában az értékeiddel!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
