Előadó: | Freedom Sound Hungary |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Darcsi Péter Lissa Miklós Nagy Krisztián Sáfár Szilvia Somogyi Dániel ürögdi Csaba Ferenc |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Refr.
Ez a trekk, csak a miénk, mert mi akarjuk, hogy így szóljon,
Mindenki minket hallgasson,
Mert ez a perc csak a miénk, orkán pusztítja a színpadot,
Megtisztítva a holnapot.
Verze1
Megtisztítva attól, mitől a legjobban félünk,
Hogy szálljon a szomorúság és kék legyen az egünk.
Mert a szürkét már unjuk, mindenkit csak lehangol,
E fagyba születik egy banda, mitől minden fellángol.
Hunyd le a szemed, engedd ki magadból a szörnyet,
Légy szabad a csúcson, mi felé más csak törtet!
Hódítsd meg a legkisebb buckát is, amibe eddig botlottál!
A hibát az előnyödre, javítsd, mit elrontottál!
És ha pofára esnél, ahogy én tettem,
Menj neki, hódíts újra sokkal keményebben!
Amit megszereztél, illúzió, hogy mások elvehetik,
A remény küzd, de az Istenek folyton temetik.
Hát mássz ki a gödörből, mibe a Sors keze taszított,
Mindenki azzal a kézzel áldjon, amivel ártott!
És, ha nem úgy sülnek el a dolgok, ahogyan szeretnéd,
Kiabáld velünk együtt, te is azt, hogy: EZ CSAK A MIÉNK!
Refr. (2x)
Verze2
Egyik éjjel egy furcsa álmot láttam,
Fel is riadtam és csak ültem az ágyamban.
Isten szólt hozzám és azt mondta nekem:
Rezegtesd meg a népet, mert te vagy az én emberem!
Rímeket kezdtem kovácsolni lenn a kohóban,
Égett a tűz, fortyogó üst, pont, mint a Pokolban.
Suttogtak is rólam ezt-azt az utcában,
De nem érdekelt ki mit mondott, én csak harcoltam
Mindig a hangszerekre figyeltem csak köröttem
Világítótoronyként működnek a sötétben
Mikor a világ legutolsó hangja elhangzik,
Hal meg a lelkem igazán, addig csak bóklászik
Én már nem félek a haláltól, hisz nem létezik
Szívem a lázadástól dobban, erre éhezik!
Azon az éjszakán egy furcsa álmot láttam,
Mikor felriadtam, már a színpadon álltam.
Refr. (3x)
Verze3
Most itt állok a színpadon
A szívem mégis fáj nagyon,
Az álmokért nem tesztek.
Amíg én igen, még ha mindent el is vesztek.
Dúljon benned háború, lángolva égjen tested,
Ha megérted, mit mondok, emeld fel most a kezed!
A remény szője tetted,
Szíved diktálja a lépted
És ha pofára esnél, úgy ahogyan én tettem,
Menj neki, hódíts újra, sokkal keményebben!
Dúljon benned háború, lángolva égjen tested,
Ha megérted, amit mondok, emeld fel most a kezed.
Refr.(2x)
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook