|
|
|
| Előadó: | SP Éder Krisztián |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Diaz |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
SP: Jó, ja, ja, na…
Én már láttam közelről, ahogy lement a nap,
A madarak mellettem repülnek el, a szél engem simogat,
Engem takarnak a felhők, én, meg eltakarlak Föld,
Átadom a tetteim, hiszen én csak az Ég vagyok!
Látom a szemed, látlak, hogyha egyedül vagy,
Látom, ha összejön, hogyha nem sikerül,
tudod, egyszer minden kiderül, ez az élet!
Ismerős? Nem kell hazudni, hidd el így lesz a kisgyerekből hős!
Hány nős van, aki félrekúr, hány barát, aki csak haver,
Hányszor mondtam már, hogy legyél te, ne pedig fanel,
Hányszor kértem őszinteséget, már rég elveszett a bizalom,
Néha tényleg úgy érzem, hogy ezt a napot kihagyom,
Utána kiadom, azt a mocskot, amit kaptam.
Brékó! Vétel Föld! Ez tényleg nem egy szappanopera,
Itt nincs újra, csak egyszer lehet tenni, nincsen dublőr helyetted,
Itt tényleg megüt a Brandy, a színjátszás elég, mert már
Nekem ég az arcom, mert én tartom a hátam, pedig már elgyengült a lábam.
Szerintem hiába vártam, hogy leesnek a csillagok,
De nem tehetek semmit, hiszen én csak az Ég vagyok.
(Én csak az Ég vagyok.)
Refrén:
SP: Innen fentről olyan más, mindent másképp hozok szóba.
Diaz: Mert, ami nektek puszta tér, az nekünk csak egy szoba.
SP: Az nekünk csak egy szoba…
Diaz: Van, hogy kérdezem az Úrt: Mond, miért teremtettél?
Egy szűk szoba voltál, de mégis terem lettél.
SP: Te nem vettél ember számba. Mond meg, mért etettél!
Diaz: (Mond meg, mért etettél!)
Diaz:
Minden hajnal azt nézem, hogy a Hold harcot vív a Napkoronggal.
Akár a tisztaság a korommal, vagy mint jómagam a korommal.
A Vénusz hintázik az égbolton,
Ezt látom a kék folton, amit felfestettél kezeddel.
Én csak a Föld vagyok, ne félj tőlem! Az eső után is csak pár kavics,
Mit fönt hagyok a felszínen.
Majd magamba szívom ezt is, raktározom, mert ebből táplálkozom.
Az Oázis már tenger, mert a kevés is elég.
És ami számodra elérhetetlen az később elér.
Olykor hallgatom a csöndet, ismerős dalt dúdol.
Ilyenkor a tinta mereven fénylik a papíron a bútól.
Az álmok tengerén egy kis sziget voltál,
Gondolataim közt festmény. Mára csak történelem,
a kört én lelem a négyzetben, a sört még nyelem, ha kell a mámor.
A tegnap halott, de a mai nap már terhes, azaz megfogant a holnap,
így lesz életünk teljes. Én csak a Föld vagyok.
Ne félj tőlem! Az eső után is csak pár kavics, mit fönt hagyok.
Refrén
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
