|
|
|
| Előadó: | José |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ropog József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kettő dupla nulla kilenc, José, Én kitörni vágyom
Én kitörni vágyom...
2008-ban kezdődött az egész,
Sokak szerint tré, de mások szerint zenész.
Merész pár kijelentés, miszerint nem nehéz,
Elérni ezt, a sikerhez nem elég,
Egy kigyúrt felső test, és egy vastag pénztárca,
A szomorú az, hogy, van ki ezt nem vágja.
Nem is bánja, a sáros utat járja,
És nem érdekli más, csak, hogy leérjen a lába.
Mert gyáva, engem meg kirekeszt,
Na mondjam? De minek ezt? Írjam?
Betűkkel, szavakkal és a tüdőmmel bírjam,
De volt, hogy néha sírtam, mert hazudni nem bírtam.
Páran lehúznak, ellöknek, de felkelek,
Hisz tudom egyszer begyógyulnak a sebhelyek,
Seggfejek, míg ott van a jel,
Örökké küzdenem kell, és én nem adom fel...
Refr.:
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Árkon-bokron túl szaladnék, de maradok,
Hanyagol az élet, de még mindig akarok.
Szabadon a réten, a pázsiton kinyúlva,
Ha cigiznék, rágyújtva, a füstöt kifújva.
Élek, legalább is így érzem,
Sémák a fejemben, a tüske a szememben...
Kezemben a sorsom, mint a matekot úgy oldom,
Egy hosszú híd kéne, mely átvezet sok gondon.
Stop a kordon, inkább leszek sánta kutya,
Mint hazug ember, nálam nem a kender,
Meg a fegyver az érték, nekem nem ez a mérték.
Volt, hogy elkérték, a számom dicsérték.
Páran, a zene, mint az áram,
Úgy vágott belém, és a bőrömbe égett.
Aki le akart húzni, csak bután nézett,
Mert nem vágta le, hogy nekem ez a végzet... :)
Refr.:
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Az a szép manapság, ha tisztelsz valakit,
De nem mert kigyúrt, hanem elért valamit.
Nem számít hogy néz ki, mennyi pénze van,
Értékrendtől független a baj.
Változik az érték, mert emberben mérték,
Lassan már a köszönés is egyfajta sértés.
Egyet nem értés, okozója,
A modern világ meg a pofátlanság szorzója.
Végzetes ollója emberi kapcsolatoknak,
Te számon kéred őket, azok meg csak dadognak.
Velem lehet viccelni, engem oltani,
Én leszek az, ki a kancsót fogja hordani.
A kútra míg el nem törik, míg van erőm,
Addig fog cseperedni, éledni erdőm.
És nem hagyom abba, nem tudom
Hisz a zenének élek, míg a szemem lehunyom.
Refr.:
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
Ha nem tetszik, oké, de örülök, ha mégis,
A zeném úgy hat rám, mint egy primitív fétis.
Az égbe emel, jó útra terel,
A legféltettebb álmom, én kitörni vágyom...
De én kitörni vágyom...
Én kitörni vágyom...
Én kitörni vágyom...
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
