|
|
|
| Előadó: | Félóra |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Fejét veszti, aki néz
visszafordulsz, ha kimész
hátakba borul az ég
a fülben cseresznyék
lógnak épp úgy, mint tavaly
ha fehéredik a haj
fogd az időt, pörgesd meg
én nem szeretlek.
Mindenki mindenkivel
én meg azzal az eggyel sem
s azon, hogy újra megtörtént
magamban kell most nevetnem
lopják a fénygömböket
ablakon át a szempillákról
hát ez erről szól.
Hát ez erről szól,
mindent a levesbe
az ízét kereste,
s aki válaszol
ő sem tudja jól.
Fejét veszti, aki néz
visszafordulsz, ha kimész
hátakba borul az ég
a fülben cseresznyék
lógnak épp úgy, mint tavaly
ha fehéredik a haj
fogd az időt, pörgesd meg
én nem szeretlek.
Hagyd csak most takaréklángon
égni az észt és rád kacsint
az útonálló, fejedbe tekint
lopják a fénygömböket
ablakon át a szempillákról
s aki meghajol.
Aki meghajol
inkább nem beszél
a kalapjával kér
okosak közt itt
helyet melegít
mert nem hiszi, hogy ő is itt van.
Fejét veszti, aki néz
visszafordulsz, ha kimész
hátakba borul az ég
a fülben cseresznyék
lógnak épp úgy, mint tavaly
ha fehéredik a haj
fogd az időt, pörgesd meg
én nem szeretlek.
Fejét veszti, aki néz
visszafordulsz, ha kimész
hátakba borul az ég
a fülben cseresznyék
lógnak épp úgy, mint tavaly
ha fehéredik a haj
fogd az időt, pörgesd meg
én nem szeretlek.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
