|
|
|
| Előadó: | ÁdE |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/Áde/
elmenekültem a gondok elől
magamra találtam
megleltem pár barátban
azt a támaszt, mit te kirántottál alólam egy mozdulattal
a levét három éve iszom, a szívem három éve mozdulatlan
álmomban lepereg a jelenet, amikor lehunytad a szemedet
pedig nem ez volt a szereped, már rég motivált a szeretet,
de sikerült ismét
minden percben bevillan arcodról a kis kép
a képekből összeállt egy diafilm,
de azt a fantáziák elmossák
túl nagy a lábad és a föld között a távolság
az igazság túl összetett
minden test egyszer tönkremegy:
a lélek akkor lesz önfeledt
nem tudom elfogadni
ha eddig balra, hát most jobbra kéne elfordulni
hogy ne vedd észre a könnyemet kicsordulni
olyan szívesen kiordítanám magamból
nem tudom hallod-e: a szavam szól!
ezzel nem segítek magamon,
de már túl rég el van fojtva
én csak az üzenetem akarom átadni
feszít a sok gondolat,
ami miatt bennem kosz maradt,
de nincs kitől megkérdeznem
összeköttetés eszméletlen
fekszik a földön
az űrt kérdőjellel töltöm meg,
hogy miért történne pont velem-veled
már fekete a keret
Áde veled nevet, mert minden mosolyban ott laksz
akármit mondasz, minden válaszodban tüske
más legyinthet: apja-fia! de én ettől leszek büszke ránk
remélem emlékszel az arcomra
tudod én vagyok az, aki fényképet fog markolva
ref.:
/Anita/
szólj rám, néha mikor érzem, menned kell
kérlek ébressz fel
tedd, ami nekem fáj, de tenned kell
tudom már éreztem ez sem véletlen
/Áde/
soha nem vezettem naplót, mert félek visszaolvasni,
félek térde roskadni
pedig ez járna
ez is kétpólusú történet,
mert gyerekként azt hittem, velünk semmi rossz nem történhet
nincs is vésztartalék ilyen helyzetre
a sors máshogy tervezte
nem fértünk az idillikus jelmezbe,
pedig átírnám, a tollat rád bíznám
bíznék egy emberben,
csak keresem a jellemet, amit benned megleltem anno
ez az utolsó adandó lehetőség
tiéd a felelősség, enyém a sóvárgás
vágyok egy szerepre egy történetben
a kardom tök/életlen
de szívet formál
ezt nem fordítja le szótár
van, aki szót vár, én csak megnyugvást
felszámolnám a zűrzavart, mit magad mögött hagytál
tudom, a múltba csapnál, hogy elég lesz!
én nem értem, miért nem értesz
bár én se magam
tudom minden szavad arany volt
ami csak nekem szólt az eltettem,
eldobtam a kulcsot, és földdel elfedtem
pozitív hullámok érkeznek
csak a rossz álmok mérgeznek
újra felégetnek a vágyak
add a szárnyad
csak még egyszer látnálak
bár nem hiszek az angyalban, az ördögben
hiszek abban, hogy még egyszer átölelsz
hiszem, hogy egyszer majd nem lesz bennem bosszú
a várakozás hosszú
nincsen zokszó
tudom nem mindegy, hogy hazudsz, vagy elhallgatsz
a halálomig kibírom, addig az emlékeddel eltartasz
hiszem, hogy meghallgatsz, meghallgatsz
refr.
/Áde/
elhamarkodott egy döntés
következményképp a bőrön több rés,
ami nem forr be
mondod te
könnyebb volt egy álcázott szökés
az erő csillagokat nem hoz le,
de tán a gondolat. te légy szabad, én rab
na! mit kezdjek a csillaggal, érkezz meg nagy zajjal
tűnj el csöndben azzal a vigasszal,
hogy több lyukat betömtem
na persze, ez így egyszerű és jól hangzik
a megoldás csak holnap nyit
addig várnom kell. felidézem ismét,
és leesik, hogy állnom kell a sarat
de ez már túl nagy falat,
ebbe fogok fulladni,
hogy nem bírom kimondani
csak a szívem visz előre
a testem hátráltat
a válasz átvághat
ugyan tényleg rám szánhatsz egy...
egy percet, egy napot, egy évet, egy életet,
amikor elmondom mit akarok,
és hogy mi a helyzet fiam? csak a végén kérdezed
refr. 2x
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
