|
|
|
|
|
| Előadó: | Mex |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Závodi Gábor |
|
Závodi Gábor Madarász Gábor (Madi) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Leélted már életed egy részét,
és nem vagy még sehol.
S ha fölteszed a kérdést, hogy mi vár még rád,
senki sem válaszol.
Csípj meg, ha álmodnék,
ne mond, hogy ez a valóság!
Megfordul az idő és jövőből múlt lesz.
Hol van itt az igazság?
Hogy rohan ez az élet?!
Úgy lelassítanám!
Hogy rohad ez az élet?!
S, ha mégis feltámadna a poraiból,
talán nem is kéne már.
Hej.
Újabb és újabb éjjelek jönnek,
sötétebb a sötétnél.
Elvetemült árnyak a szememre hánynak,
mit gondolnak ki vagyok én?
Hová tűnnek a szavak a számból,
elnyeli a hazugság.
Hiába küzdök, és üvöltöm az igazát,
senki sem figyel rám.
Hova rohan ez az élet?!
Hé rossz ez az irány!
Hogy rohad az élet?!
S ha mégis feltámadunk porainkból,
senki sem kellünk már.
Itt állunk a szakadék szélén,
a szebb jövő a másik partról hív.
Messze még a másik oldal,
azt hiszem ugrás helyett jobb lenne egy híd.
Szédül a fejem és izzadt lesz a tenyerem,
mert nem tudom, hogy mi jön még.
Ilyen marad minden,
amíg el nem tűnik innen ez az elképesztő szemétség.
Már megint vesztesek leszünk,
ha így megy tovább.
Miért nem lehetünk egyszer
mi is a győztesek oldalán?
Hova rohan ez az élet?!
Ez egy holtvágány.
Hogy rohad ez az élet?!
Oh! Érzem már,
hogy legszívesebben a vészféket húznám!
Itt állunk a szakadék szélén,
a szebb jövő a másik partról hív.
Messze még a másik oldal,
azt hiszem ugrás helyett jobb lenne egy híd.
Je..je...
Itt állunk a szakadék szélén,
a szebb jövő a másik partról hív.
Messze még a másik oldal,
azt hiszem ugrás helyett jobb lenne egy híd.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
