|
|
|
| Előadó: | Magna Cum Laude |
|---|---|
| Album: | 999 |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | 5:23 |
| Szövegírók: |
Szabó Tibor Kara Mihály Mező Mihály |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Július volt, délután,
én meg vittelek a vázon,
idilli pillanat, jegyezd meg,
ha netán majd hiányzom…
mert este már,
egy kerthelyiségben,
azt lódítom majd valakinek:
Te lehetsz a feleségem.
S hazafelé, hogy is hívják,
még rám nevetett,
bocs, de mindig összekeverem
a neveket…
Ági, miért kell rád várni,
Jutka, megtanulta,
Betti, nem felejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Márta, nagyon várta,
Klára, a pokolba kívánta,
Gréti, egy mosolyba rejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Anna, visszakapna,
Éva, gondolj rám néha,
Netti, ő sem felejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Olga, mindig volt dolga,
Dóra, eltűnt virradóra,
Kitti, ki egy mosolyba rejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Hányszor beázott a sátratok
s átjöttetek,
később a barátnőddel is
egy szorosabb kapcsolat köttetet.
Ott leszek majd nálad is,
csak mondd meg, hogy hányra,
hát emlékezzünk vissza
most, arra a nyárra,
mikor egyedül annyi őzikét
ejtettem el,
ne haragudj, csak a nevüket
felejtettem el…
Ági, miért kell rád várni,
Jutka, megtanulta,
Betti, nem felejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Márta, nagyon várta,
Klára, a pokolba kívánta,
Gréti, egy mosolyba rejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Anna, visszakapna,
Éva, gondolj rám néha,
Netti, ő sem felejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Olga, mindig volt dolga,
Dóra, eltűnt virradóra,
Kitti, ki egy mosolyba rejti, hogy
engem nem lehet szeretni.
Ági…
És Katicával kettőnknek
egyforma pólónk volt,
szabályosan rajzolódott ki rajtuk
a meggyfolt
az enyémet másnap más mosta már,
de nem jött ki soha
beleivódott gyerekkorunk
meggyfoltos nyoma.
Azóta mennyi kézpár
markolta már e pamut köteget
a nevükre most felsorolnék
egy-két ötletet.
Ági…
Sokféle búcsú van: elválunk szerelmektől, barátoktól, fontos mentoroktól és tanárainktól, van, hogy új utakra lépünk, más iskolák várnak bennünket. A ballagási időszak közeledtével a búcsú gondolata foglalkoztatta a Follow The Flow tagjait, akik a saját életükben is a legkülönfélébb módokon szembesültek az elengedés nehéz – és többnyire fájdalmas – feladatával.
Az így megszületett Ilyenek vagyunk mégsem vegytisztán szomorú dal
Tele van nosztalgiával, emlékezéssel és jövővárással is: mintha csak az osztálytablónkat nézegetve idéznénk fel, mennyit változtunk, mi mindent átéltünk az idők folyamán.
„Kint attól szép, hogy belül a kor” – rappeli Fura Csé, s rögtön a klip elején egyértelművé teszik: a jó tanárok az egész életünket jó irányba fordíthatják, s ezért pótolhatatlanok.
A FINAL.productions által készített fekete-fehér videóban számos személyes mozzanatot, utalást is felfedezhetnek a rajongók.
