|
|
|
| Előadó: | Milli Chab |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Milli Chab Tompa Csaba |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
INTRO:
yeah yeah yeah allrite
when it com fi a soundclash
its all bout d baddis sound
yeah allrite wa wa wa wa watch mi now
yeah champion sound
big up d Kool Runningz
ear dis, allrite
CHORUS:
mi a grab on di weapon
a first a nuh second
mi a sound killa
all mi yute dem yuh fe
show di gun finger
yuh kno mi a bad , yuh ear tic toc
yuh kno mi a bad
when buss up mi glock
yuh kno mi a bad, yuh kno mi a bad
ca mi a sound killa
VERSE1:
pussy sound mi a deadin yuh
ca yuh kno mi nuh fren, mi nuh weddin yuh,
pier black whe mi tell whe mi sellin yuh
suck yuh Mumma, mi a tellin yuh
bawk in ma hood in ma yard, dem fool
trod in da fiyah dem hard
coppa dem strike, dem a fake,
dem nuh real mckoy, dem pussy
mi a killa soundbwoy, ca yuh fi kno
Milli Chab a di Textmaster
Peter im a di bassmaster
Racka B, Meenie Man yuh a di dreadmaster
uno rollin so fast like a mazda
kick dem soundbwoys ball
none a dem test mi at all, yuh betta
emergeny whe yuh call
ca yuh fi dead
dead dead dis time
CHORUS
VERSE2:
ca yuh an idiot jump-on fi dead now
words like a marrow mash yuh pussy head now
brannu fiyah bun back fi red now, nuh
oldskool, it a nuh game nintendo
faggot sound a fi pray
pray fa Selassie I ow a di lord
ca dem a get murda a flow whe mi tawk
coppershot fly, like a roach ah
nuh pussyhole soundbwoy a bawk
mi words dem a come fi mek die out
badman a clash nuh fi bawl out nuh cry out,
a murdah?
nuh Jim CArrey nuh joke mi a
bun out di bomboclawt sound wheya try out
kick dem soundbwoys ball
none a dem test mi at all, yuh betta
emergeny whe yuh call
ca yuh fi dead
dead dead dis time
CHORUS
A Concerto Budapest október 24-én a Müpában ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.
A hangversenyen Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven "Eroica" szimfóniája hangzik el Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.
Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása.
Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti.
A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.
Akoncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása.
A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.
Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) "Eroica" szimfóniája hangzik el
A zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná.
A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg
Az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki.
Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése - mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.
Kiemelt kép: Múzeum körút 27., 1956.
Fotó: Fortepan/Peter Isaac
