|
|
|
| Előadó: | Kiss Manyi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Behár György |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | bohókás, eleven, lendületes, retro, romantikus, szerelmes, vidám [+] |
Egy, két, há, négy!
Egy, kettő, három, négy!
Ez a rendnek büszke alapja
Elkísér egy életen át,
erre mozognak a tornászlányok
erre mennek a kis katonák.
Volt egyszer egy fess tüzér,
élt-halt a csókomért,
ő tanított meg a táncra,
és sok minden másra...
Hadd idézzem énekét:
Egy, velem ugye könnyen megy
Két, ne mondd azt, hogy hagyj békét
Hár, aki suta pórul jár
Mire négyet mondok: csókolj már.
Egy, velem ez a tánc nagy kegy
Két, velem ez a tánc oly szép
Hár, velem ezer élmény vár
Mire négyet mondok: csókolj már.
Tény, hogy én a búbánatnak híve nem vagyok,
ám, ha rám te csúnyán nézel, akkor mással számolok, mert
(Egy), velem ugye könnyen megy
(Két), ne mondd azt, hogy hagyj békét
(Hár), aki suta pórul jár
Mire négyet mondok: csókolj már.
(Egy), velem ez a tánc nagy kegy
(Két), velem ez a tánc oly szép
(Hár), velem ezer élmény vár
Mire négyet mondok: csókolj már.
Tény, hogy én a búbánatnak híve nem vagyok,
ám, ha rám te csúnyán nézel, akkor mással számolok, mert
Egy, velem ez a tánc nagy kedv
(Két), velem ez a tánc oly szép
(Hár), velem ez ezer élmény vár
Mire négyet mondok: csókolj már.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
