|
|
|
| Előadó: | Kicsi G |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak természetes, ami nem rendellenes,
Nemcsak egy plakátfiú lehet így tökéletes,
Amilyen én, én itt a színpad tetején
Vakít a személyemből áradó mindent beborító fény,
A lényemet átható iszonyú tehetség,
Belőlem még nagy sztár lesz, efelől nincs kétség!
Magától adódó, természetes,
Ahogyan sz**t sem ér a sör, hogyha alkoholmentes!
Csendesen nem lehet csatákat nyerni,
Jó dumával, hangosan kell az élen haladni.
S ebben Kicsi legeslegjobb haverja,
A magyar nyelv szóvégmutató szótára,
Hisz vele minden szép, vele minden jó,
Ahogyan ebben a dalban is hallható.
Sokan mondták, a tehetségem kivételes,
Erre születni kellett, ez csak természetes.
Ref (2x)
A műfaja hip-hop, csak természetes,
Nekünk a főműsoridő, csak természetes.
És az állandó vastaps, csak természetes
Ez is dupla platina, csak természetes.
Ez már kész csoda, egy valóra vált álom,
Én most már megértettem, hogy mit esznek egy sztáron,
Már látom, nagyon odavág a páros,
Lehet, hogy mindenkit kiüt, de a végeredmény hatásos,
Nekem minden szavam támad, ami elhagyja a számat,
Szabadon terjed a széllel, majd eloszlik, mint a párlat.
Természetes alapjárat, ezt a kisujjamból rázom,
Adj egy papírt meg egy tollat, és bármikor lekottázom neked,
Ha nem érted, akkor elmondom még egyszer,
Természetes hanggal többet érsz el, mint egy sz** playbackkel
Így akarod? Mered! Nincs más, hát mehet,
Kezdjél bele gyorsan, csináld, amíg lehet!
És hoppá, megtaláltad az utad,
Na látod, csak az talál, aki kutat.
De a tény, hogy itt vagyunk, nem végleges,
Innen bármikor leléphetünk, ez természetes.
Ref. (2x)
Nem kell a csillag az égről,
Nem kell az érzés ha görcsöl,
Angyali lény vagy ördögi fenevad,
Egy a fontos, hogy magadat add!
Mert úgy szép a szó, hogyha szívből szól,
Nem hamisan cseng, kedvesen ostromol
Nem az a vonzó, ha tökéletes,
Az a csábító, ha természetes
Ó az a csábító, ha természetes (4x)
Ref. (6x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
