|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szétfoszlott a vágy, mert eltűnt miben hittem, csalódtam már sok mindenben, elveszett a hitem. Elmerülve négy fal között szokás szerint egyedül, amit suttog az éj szava az sötétségben kimerül. Valami véget ért, ami el sem kezdődött, színnel teli világom színtelenre vetkőzött. Elsorvadt a melegség, hidegségbe öltözött, minden egyes pillantásba a gyűlölet beköltözött. Megváltozott valami, amit szépnek láttam, cserbenhagyott valaki, kitől nem ezt vártam. Elhanyagolt könyvekben felperzselve sorok, elhullajtott könnycseppben elfelejtett korok. Elringatott álmokban elsüllyedő vágyak, nyitva hagyott kérdések, kifeszített szárnyak. Fellobbanó gondolatban felcsillanó harag, elcsituló érzelmekből elnémuló harang. Fel nem adott álmokból földbe tiport érzések, szertefoszló pillanatban nagyon fájó kérdések, széttárva a pillantás, üresedő nézések, hozzám vágott gondolatban kínnal teli sértések.
Refrén:
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Elmúlnak az évek és szétfoszlanak nevek, nem nyúlnak már felém a segítőkész kezek. Hányan megismertek és hányan elfeledtek, sokan nem szerettek és sokszor kinevettek. Kérdésekben kérdések, furcsán ható érzések, szembe szúrnak szemtelenül gúnyolódó nézések. Nagyot veszítettem, mert meghalt az én Kincsem, összefonom ujjaim, de reményem már nincsen. Miért fáj minden érzés? Mi az, ami gyötör? Ez lenne az életben egy kín keserves gyönyör?
Nem adom fel, hidd el, csak összetörve állok, könnyben úsznak szemeim, a csodára várok. Nem én kocáztattam, mégis én vesztettem. Elítéltek engem, de nem volt bűnös tettem, nem bízom már semmiben, nem segíthet senki, csalódtam a reményben, köszi szépen, ennyi. Nem én választottam, mégis végig kell majd mennem, szép lesz az ígéret, de nem szabad megtennem. Nem kell most már öltet, és nem kell ide talány, jöhet akár bármi, megfojthat a magány.
Refrén:
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Egy érzés, egy kérdés, egy elhullajtott nézés, egy gondolat, egy sértés, egy bizonytalan lépés, eldobva a jelen és elfeledve a múlt, felborított mindent, aki hozzá nyúlt.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
