|
|
|
| Előadó: | Káva Krú |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Figyeld még tölti a Káva találd ki ha sejted
nem állhat az útjába akárki, megfejted
és rájössz hogy átmegy rajtad a gárda
elöttünk a másvilág ajtaja tárva
sötétbe közeledik a háborgó tábor
én is itt vagyok a fronton de nem más jóvoltából
meg a velem lopakodó pár vándorló támpont
bevégeztetett buzi hisz rám rontottál pont
az imént dobjál fe az égbe egy imát
míg talpon vagyunk egyikünk sem követhetel hibát
a barátom az ellenségem ellensége tán??
a dzsihád jellege itt nem igazán privát
kilövöm skulom mikor csapatommal berobbanok
én elvégzem a munkámat még mielött lerokkanok
utam során és is sokakat ki füstölök
míg meg nem találom a békét a fortyogó üst fölött
fattyú faszok egész tárat tömünk belétek
ma minden seggbe ólmot öntünk még mielött leléptek
ez háború a bajban be véd a katakomba
csapott csapatommal vértől mossuk kezünk patakokba
a napokba
figyelem katonák és remélem halloták
hogy baromság mert szaporább a dumám köcsög ne osszá
ott a beosztás az újonc gyerek nagyot basz
és lebombáz beng a gengbe kajak ma Sárberekbe
eltemetlek tömegsírok ti meg sirtok embereknek
na erre dobjál valamit hidd el spanom biztos
mint a keret mint a melled ö ebbe adja beadja
nem kell a sugó gép ö magától megy terepre
sokan add a a gáncsot csak ajálkozz a nejednek
találkozz a szerekkel na melyik jött be
végül is ezt felejtsd el itt minden bolondnak van gondja
de ez 'dzsó' indulatal sem egy pont nulla
ne vesd a szemünkre hogy hogyan éri meg a holnap
kopott már az utam én nem szólok hogy ha szólnak
inkább hallgatok a sírig ,hamuztok rám kérdem
a krúm a Káva kajakra mondom érzed ezt
mi nem farsolunk a farsangon
becsokol az SzSz Káva te szektádba
teszek rája te rája
haver keze után nyúlunk soha nem dráma ha nyul
de mondom vedd rá magad újra étzem feltámad a múltam
végre én nem veszem átt a legelején hátra kúr
mi tárazunk ez egész kurva népemet ez káva krú
a terep támaszt nyújt mint rokkantnak a mankó
anyon csapott ez a csapat is de rozzant a barangó
mondom tüzet nyitok rátok karambol a fronton
az én háborúmban csakis saját parancsomra bontom
le a falakat ez akarat ne keressél rá szavakat
mert velem a Káva kajak darabokra rombol
az eget szeli less le rá köröz a kondor
de civilekre nem lövünk mert kell a kontrol
te meg bazd meg a hadviselésedet
én bombát hatástalanítok addig sem késelek
de résen vagyok ám mint a puska csöve rég
talpon vagyunk már nem mint a lusta csőcselék
mi van veled mondom. mi van veled deszantos?
hogy megéled a napfelkeltét szerintem nem sanszos
mert rád megyek mocsoksul sokan terepszínbe
csak találjalak be a Káva ettől melegszik be
játék az élettel vesszenek el ezek
én csak vetközöm a gátlást egyre meztelenebb leszek
megyünk a villámból az álló háborúba
itt tuti mocskos leszel de mégse jó a váltó ruha
mert nem éri ha rádborul az éj a száz ború
a számból úgy árad a szó a derűre jön száz ború
itt nincsen idő itt mindenki a bevetés alatt tanul
csak akkor kussolojk ha vallatnak hallatlanul
kis gyerek, addig meg lövöm mi a csövön kifér
municióm bőven van a múltamba a jövőm kisér
kissé (***) kissé defektes az effekt
ismét lefektetnek ezek aki ugy be vannak áva
a bagázs velem résen van az álmom kamerása
polgárok háborognak az árokba be ásva
hogyha mámoros az éj a Káva elönyben
nincs ki kifullaszon nem lesz elég mára belölem
mert a táram felhőtlen mint egy részeges költemény
én alig állok ettől kapok vérszemet közlegény
a csöcselék a harcterek éterébe törve
de ti pancserek a terveteket rég kerékbe törte
paracsnok kérem a kordinátát
máris börig áztál szemem kortyint látvány
mert pont itt áltál a téren egy ez kába
mert szektába holtakkal telt meg a fedek sztárja
nehéz lélegezni az uniformis rádszorul
nulla a félelemérzet pedig az ördöggel táncolunk
átfolyunk a gáton egy erdő a táborunk
vesszenek a háboruk erről háborúban álmodunk
egyesített csapat parancsot teljesítek
a sok szarsággal engem a boldogság szembesített
tettes ihlet ki ellen szegült feletesének
de nem fogok egy lövés után helyetted halni én meg
fénykép a belső zsebben utolsó látvány vérezve meg hökkneten
be pöccentem fogolyként megy az orosz rulett
itt a szoros duett (****)a gonosz úr lett
sok a szúrt seb de a küldetésem adott
menteni a bajtársat akit e lörésnél hagyott
a sok gyáva az én rangjelzésem káva
majd én viszem haza hisz őt a családja várja
-Ez háború!
-Én vágom.
-Akkor löjjé má bazd meg!
-Ez a táborunk.
-Érted?
-Itt a törvényszál flasz tett
-Kávuljuk!
-Kinek?
-Hogy túléljük ezt itt
-Tábornok!
-Baj van??
-itt mindeki fekszik
-Ébresztés!!
-Esélytelen be vannak baszva
-De holnap majd másnap lesz
-Ebadta harcra!
-Hidd el a csapat holnap mindekit kilő.
-Csak áljanak be és nem lesz beszélni kiről!
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
