|
|
|
| Előadó: | Juniker |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Csak egy utolsó kérdést, csak egy utolsó bókot.
Csak egy utolsó percet, csak egy utolsó csókot.
Csak egy utolsó szikrát, egy aprócska szemvonást.
Egy utolsó hangvételt, a szívnek egy dobbanást.
Csak egy utolsó kérdést, csak egy utolsó bókot.
Csak egy utolsó percet, csak egy utolsó csókot.
Csak egy utolsó szikrát, egy aprócska szemvonást.
Egy utolsó hangvételt, a szívnek egy dobbanást.
Mindent megtettem, mindent mit lehetett,
de valaki csak nevetett, a tenyeréből etetett.
Hát élvezzed a helyzetet, ha látod a koppanást,
ha behunyod a szemed még hallod a dobbanást,
hallod a reccsenést, hallod a roppanást,
egy utolsó sóhajt, egy könnycseppnyi csobbanást.
Átkarol és mélybe ránt a rettegésfoka,
magányos és hideg lett nélküled a szoba.
Ujjammal az arcképed a levegőbe festem,
Nélküled megbotlottam és megint térdre estem.
Egyedül fekszem a némaság mi eltakar,
bevillan a mosolyod, az emléked mi felkavar.
Nem tudom, hogy mit tegyek, mi az mire várok.
Elfutnék a világ elől, de csak némán állok.
Kinevetnek mindenért a lélektelen emberek,
zuhanok a mélybe és kiáltani nem merek!
Refrén:
Csak egy utolsó kérdést, csak egy utolsó bókot.
Csak egy utolsó percet, csak egy utolsó csókot.
Csak egy utolsó szikrát, egy aprócska szemvonást.
Egy utolsó hangvételt, a szívnek egy dobbanást.
Csak egy utolsó kérdést, csak egy utolsó bókot.
Csak egy utolsó percet, csak egy utolsó csókot.
Csak egy utolsó szikrát, egy aprócska szemvonást.
Egy utolsó hangvételt, a szívnek egy dobbanást.
Ha lenne erőm megtenném , egyedül meglépném,
a nevedet a szívemből veszettül kitépném.
De hiányzik az apró kezed, hiányzik a csókod,
hiányzik a jelenléted, hiányzik a bókod,
hiányzik a kedvességed, minden egyes mondatod,
hiányzik a figyelmesség: "Ha bármi bánt, elmondhatod"
Hiányzik a két szemed, mi elbűvöl és szép is,
ha eltűnnék a Földről, vajon hiányoznék én is?
Súlyosak a nappalok, megölnek az éjjelek,
nem tudom mit mondhatnék, mi az mire kérjelek?!
Hullanak a levelek, a rideg napon meg fagyok,
ez is már egy közhely, de lassan én is meghalok.
Kavicsba zárt jövőmet a messzi mélybe hajítom,
minden egyes reményemet a múltamba taszítom,
eső mossa arcomat, az életemre váltottam,
némán álltam veled szemben, mégis kiáltottam!
Refrén:
Csak egy utolsó kérdést, csak egy utolsó bókot.
Csak egy utolsó percet, csak egy utolsó csókot.
Csak egy utolsó szikrát, egy aprócska szemvonást.
Egy utolsó hangvételt, a szívnek egy dobbanást.
Csak egy utolsó kérdést, csak egy utolsó bókot.
Csak egy utolsó percet, csak egy utolsó csókot.
Csak egy utolsó szikrát, egy aprócska szemvonást.
Egy utolsó hangvételt, a szívnek egy dobbanást.
16 év után új albummal jelentkezett a KFT: ma megjelent a "Még mit nem" című 6 dalos lemez, melyről két szerzeményt Laár András, hármat Bornai Tibor és egyet Márton András jegyez.
Hallgasd végig az albumot itt.
A korongról a "Te vagy az, aki kell" című felvételt már korábban megismerhettük. A slágergyanús trackhez Lantos P. István fotóművész képeiből készült videóklip. Most pedig a "Valahogy nem az én napom" című újdonsághoz debütált egy geometriai alakzatokban és különböző vizuális elemekben gazdag lyric videó. A fülbemászó dalban közreműködik Háry Péter (szintetizátor), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) és Szász Ágnes (ének) is.
A KFT a nyolcvanas évek legendás újhullámos együttese, a hazai elektronikus zene úttörője. A nevükhöz olyan megoldások fűződnek, amelyek évtizedekre meghatározták az elektronikus hangzást a magyar zenei életben.
A csapat június 20-án izgalmas koncertre készül: együtt lépnek fel a Pál Utcai Fiúk nevű zenekarral a Budapest Parkban. A véletlen úgy hozta, hogy eddig fesztiválokon is szinte alig találkoztak, most azonban közös blokkok is lesznek a műsorban. A KFT-vel ezen az estén fellép Gábor Andor UFO, Lengyelfi Eszter és a Vintage Dolls énekes trió is.
Fotók: KFT
