|
|
|
Verze1:
Körülnézve mit látok, csak amit horizontom enged,
Kívülről vidámnak látszik a fájdalom, de belül szenved.
Az emberekben bízni nem lehet, hiszen mindegyik álnok,
Mosolygok, amíg látok, ha nem írnék kitől, lennének számok,
A Dávid barátommal együtt, kezünkbe vettük a témát,
Felvázoltuk egyből a tényeket, és hagytuk a sémát.
Amit kaptam, bennem marad, bármekkora dolgok azok,
Betermeltem az aranyérmeket, pedig csak dolgozgatok.
Tanultam inkább, mint utcáztam, jöhettek a dolgozatok.
Sokan mondták pondró, vagyok, magam után csak gondot hagyok,
Ha ezt gondolod, vállald magad, mutasd, mit érsz el,
Kitörni nehéz dolog, nyugodtan mondjad nekem, mit érzel.
Egy kézzel többre mész, annyit kapsz amennyit, érdemelsz,
De hogyha megvan mindened, előttem minek térdepelsz?
Ennyit érsz, többet mutatsz, látod ennyire vagy képes,
Nyugodtan bizonyíts másoknak, de a végén nehogy szét ess.
Amíg lehet, védekezz, emlékezz arra, amit megéltél az életben,
Hogy találkoztunk azon a napon, az nem véletlen.
A penge éle életlen, nekem elég egy lány, egy társ,
Papírra vetem a gondokat, nekem ez kell, neked más.
Mindig rólad szólt minden dal, amit véstem papírba tollammal,
Tovább léptem, mosolyogva, ismeretlen szólammal.
Már nincs tartalék, amit ne írtam volna ki magamból,
Hogy szeretlek, mindenki más ezt vette ki a szavamból.
Csak te nem láttad, mert elfedték gondolatom a mondatok,
Megbíztam benned, segítek bármikor, mást nem mondhatok,
Ha ez nem elég, a szívem adom, csak hidd el szavam terhét,
Láthatod Te is az életnek homályosan kínzó termét…
Verze2:
Pár gondolat, mi színessé teszi a hétköznapok szürkeségét,
Elrejti az álca, az emberek legnagyobb büszkeségét.
Szürkén látod a dolgokat, mégis a gondolatok jönnek,
Ha olyat látok, amit nem szívesen a szemembe könnyek szöknek.
A lányok könnyen jöttek, a barátok a repp felé löktek,
Az életemből írhatnék egy ezer oldalas könyvet.
Láttam rondákat és szépeket, kettészelt kék eget,
És most a felhalmozódott sorokból, állítok ki egy részletet
Amit lehet, kiállítok a sorsból, részemet kiveszem a sorból,
Megvárom, míg tisztán látok mindent, és kijózanodok a borból.
Utáltok, de mégis szerettek, így élem túl a holnapot,
Ha nem tetszik valami, akkor a papírra írok pár mondatot,
A gondolatokból összeáll a fejezet, ami az első,
Nekem mást jelent a külső, és fontosabb a belső…
Ebben különbözünk, de más dolgokban megegyezünk,
Hogy kiírjuk magunkból a gondolatokat, mi ezért reppezünk.
A lelkem nem más, mint egy kettészakadt füzetlap,
Én vagyok a hiphop, te meg csak egy üzlet vagy…
A barátaim mellettem, velem vannak és biztatnak,
Ezek a dolgok azok, amik a szürkeségnek színt adnak,
A szinten maradok, maradok egy 4betűs szakmában,
Az utolsókat írom, míg van tinta a tollam aljában,
Verze3:
Nem vagyok különleges a társadalom alsó szintjét érem el,
És pont az van felül, aki semmit meg nem érdemel.
Barátaim, az ell a Szabó, a Dávid meg a Néger,
És még volt pár olyan ember, aki nagyívben szégyellt.
Az álmom szétvert, amit kergettem, és elveszett,
Amit meg eldobtam magamtól, az önzetlenül kergetett.
Célokat kergetek, mert a cél az mindig szentesít,
A valósággal szembesít, a sors kegyetlen meccsre hív.
Elvétem a dolgokat, hiszen hibátlan világ nem létezik,
Merre felé vezet a jó út, mindig a rosszakat kérdezik.
A kísértés megragad, kiránt a valóság mélyéről,
Ha elgondolkoztál a dolgokról, szaladj vissza a sorok végéről.
Szilárd erkölcsömmel festem a valóságot színesre,
Csak az életet vázolom, amit élek, kicsit kifestve.
Első kézből írtam, mert azt láttam, amit elém tártak,
Ha nem elég egy gond, még egy párat az élet rád rak.
Ilyen az élet, egy kört mérek, de egy menettel intéz el,
És ha megnézel, amit még nem láttál, kérdezik, hogy mit nézel?
Ez az emberi kapcsolat, amitől inkább hányok, mint nevetek,
Mi csak átmenetileg hallottuk azt a szót, hogy szeretet.
Csak azt akartam, hogy őszinteség legyen a barátság alapja,
És ne úgy ítéljünk másoknak, hogy kinek mi volt a nagyapja…
Elérhetetlen valóság, szilánkok mind két szemedben,
Az igazság zárjának kulcsa, ott van mind két kezedben.
Ez egy lidérces valóság, mert azt látsz, amit szeretnél,
Nézd meg a szíved nem a társad, hanem egy lírikus ellenfél.
Első kézből, a számokban íratlan gondolatok halmozódnak,
Életre kelnek soraim, pedig csak a hangok mozognak…
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
