



Könnyeim csak hullanak, hisz álom lett mi voltál
mert egy nyári napon könnyedén, magadtól eltoltál
de Én szeretlek, ezért nem értem a tetteid
még most is sírok utánad hallom még a lépteid
félek, talán a sors akarta hogy így legyen
talán az volt mi kényszerített, hogy az életemet feltegyem
egy lapra, amin a Te neved szerepelt
ez a név, számomra tökéletesen megfelelt
de már nincs, már csupán álmodom a hangod
még most is könnyes a szemem, hogyha meglátom az arcod
tiszta szív mi eltörött, már nincsen visszaút
magam maradtam, mert az életem oly rút
nélküled, mégis visszasírom a percet
mikor azt, hogy járunk-e halkan megkérdezted
a válaszom igen volt, akkor lettem boldog
mégis eltűnt az álom, mely szívembe örömet hordott
emlékszem, emlékeim magukba zárták neved
csak remél az élet, hogy látnak még veled
csak remél a srác, ki oly hűn szeretett
csak remélem hogy hallom még ajkaidon nevemet
csak álmodom már rólad, egy gyönyörű álom
mely bennem elveszett, nélküled fázom
mert Te voltál a nyár, de mára már tél lett
mert elment a lány ki egykor még féltett
félek tovább lépni, hisz nem akarok feledni
mert melletted oly jó volt, és megtanultam szeretni
odaadtam a szívem és minden szeretetem
de mit kaptam cserébe, örömöm újra kereshetem
már nem boldog az Élet, hisz a régi képek
nem gyógyítják sebeim, ez az mitől félek
mert csak az árnyékod mi megmaradt, csak azt ölelhetem
nem maradt más rólad csak egy kép, azt szerethetem
érted élek, érted halok, megfogadtam szeretlek
fogadalmam teljesítem, ez az ok miért kereslek
el nem feledlek, ezt nem várhatod tőlem
hogy eldobjam az emlékeket és hogy elvegyenek tőlem?!
azt nem hagyom, mert Te lettél az életem
hát hol van az igazság napról napra kérdezem
de nem válaszol senki, már nem hallom a hangod
csak magányosan lépkedek, és halkan sírok
---
Miért mentél el miért jó ez így neked
Miért nem mondhatom a neved
Miért kellett hogy ezt tedd
Miért nem lehetek veled, hidd el szeretlek
Miért nem volt jó velem
Miért kellett hogy ellökd mind két kezem
Miért nem jó, hogy velem vagy
Miért jó, hogy az életem el hagy
Miért nem lehetünk együtt
Mond miért szegi a szárnyát sorsunk
Miért nem jó az, hogy velem vagy
Miért halkul el mindig a bókunk
Miért nem ölellek újra mond miért nem
Miért kell, mond miért kell hogy így legyen
Miért nem lehetünk együtt újra
Miért nem suttogod, nevem



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.