|
|
|
Vagy nincsen visszaút,üveg szilánk,vörös szőnyeg
Kevés a holdfény,hogy álmok mögött jövőt szőjjek
Mesékbe célokkal,túl az Óperencián
Cél tudatlan lázálom,a remény törött porcelán.
Élni egy életet,hol minden perc lángol
Te vagy a világ és a gondolat a vándor
Minden perc mámor,cukorba szőtt jelen kép
Hinni egy másvilágot mások szerint betegség
Rózsaszín vakság,szürke ébredés
Nem hamis szavak őrzik az eddig nevelt érvelésem
Véres könnycsepp,síró mosoly mögött képek
Éles homály,tükörvakságba szült tompa fények
Mindenki retteg csak be kellene vallania
Holnap egy kőtömb,mit meg is kell majd tartani ma
Csupán egy vászon,holnap már bársony
El takar a föld,hogy a tegnap ne lásson.
(El takar a föld,hogy a tegnap ne lásson.)
Refrén:
Retteg az ember,félhetek én is
Volt részem rosszban,volt köztük szép is
Tükörkép megérints,elsodor a szél is
Már minden csak élvezetéből szült krízis
Van félelem,máshol beszűkül a tér is
Hazugság egy szájból,mely valamit ér is
És mégis a habok közt,hullhat meg száz társunk
A hazugság komplex,ahhoz hogy átlássuk.
Mennyországfátyol,átnézni a dolgokon
A mindennapok súlya késként feszül torkokon
Lehúz a sodrás,van értelme hisztizni
Átlagként élni,hol az egész világ biznisz.Mi
Napról-napra egy,velünk züllött idióma
Fillérekbe halni,vagy beleszületni a milliókba!
Álomra ébredni.Lottószelvény öt találat
Valóban riadni nappal romlott meg az alázat.
Gondolat menet után tanácstalan szunnyadás
Tudni kell yátszani az élet csak egy forgatás
Holdtalan nappaloknak,fény szűnte éjszakák
Más gondja vállamon,de mégsem érzem át
Közösség építés,világként rombolás
Az első szúrás mámor,aztán yön a folytatás.
Közösség építés,verejtékes lázálom
A világom a sajátom a külvilágot rázárom!
Refrén:
Retteg az ember,félhetek én is
Volt részem rosszban,volt köztük szép is
Tükörkép megérints,elsodor a szél is
Már minden csak élvezetéből szült krízis
Van félelem,máshol beszűkül a tér is
Hazugság egy szájból,mely valamit ér is
És mégis a habok közt,hullhat meg száz társunk
A hazugság komplex,ahhoz hogy átlássuk.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
