|
|
|
| Előadó: | Ganxsta Zolee és a Kartel |
|---|---|
| Album: | Gyilkosság Rt. |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zana Zoltán (Ganxsta Zolee) Zana Zoltán Czene László (Bull) Czene Zoltán Pfeffer Gábor (Pepe) Marosi Tamás Z Czene László Pfeffer Gábor |
|
Marosi Z.Tamás (Pierrot) |
|
| Kiadó: | Private Moon Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Zolee:
Kibaszottul nehéz magad okosan mérgezni
Eltalálni a mércét és frankón megérkezni
Arra is figyelni hogy ne nagyon basszál ki magaddal
Mint az isteni Diego, ki előtt le a kalappal
De vannak percek mikor a mennyiség és a minőség együtt van
És ez a nagy lehetőség
És ilyenkor van az, hogy nem tudok magamra vigyázni
Belém van az kódolva hogy szállni szállni
Sodorsz, gyújtasz, vagy tekersz és szívsz
És utána meg kurva bambán mondod, hogy peace
Vagy csak vedelsz mint az állat, utána meg mondod a neved
Meg azt, hogy kurva anyádat
Hiába de ilyenkor baszd meg kijön a kultúra
Annyi minden jó ami az agyamat lezúzza
Tükröm, tükröm aki ott vagy fent a falon
Mondd meg nekem azt hogy ki a legnagyobb barom
Refrén:
Ezek azok a percek a percek ezek azok
Amikor szállni én szállni akarok
Ezek azok a percek a percek ezek azok
Vannak olyan percek mikor szállni akarok
Ezek azok a percek a percek ezek azok
Amikor szállni én szállni akarok
Ezek azok a percek a percek ezek azok
Eljönnek a percek mikor szállni fogok
BillyZone:
Haverokkal összejöttünk csináltunk egy bulit
Szóltunk a Zsottinak hozzon egy pár punit
Fél óra múlva megjelent hozott három luvnyót
Az egyik csumán redva volt a másik tiszta hugy volt
A harmadikkal is volt még egy icipici probléma
Még pedig az, hogy a lába egy merő ekcéma
Mit tehet az ember ilyenkor szédülni kell
Előmarni a jointot és szívni kell
Megtettünk mi mindent amit lehet ilyen esetben
Ott a feküdt a fű meg a gyufa már a kezemben
A nők is azt mondták, hogy nincs itt semmiféle hiba
Letérdeltek gyorsan és már indult is a pipa
Ez az igazi élvezet így lehet már szállni
Nem is értem hogy lehet ennek ellenállni
Akárki akármit mond, én ellent nem állok
Hiszen már repülök, magasan szállok
Refrén...
BillyZone:
Vannak percek az életben amikor szállni szeretnék
Liánt veszek elő zsebből én mi mást is tehetnék
Meghajtom a papírt repülőset játszom
Mikor fellegek közé érek én egyből látom
Hogy milyen szép itt fent nem érdekel mi van lent
Haver szét vagyok hullva mint a kicsulált slejm
Hiszitek vagy sem ez egy csodás pillanat
Amikor az agyatok már teljesen szétszakad
Ez nem olyan mikor a körhintán elszédülsz
Rád jön a hányinger és teljesen elkékülsz
Egészen másképp éred el a pontot
A lány a láb közit szívja te meg a jointot
Mondtam is a Zsottinak, hogy hatalmas a buli
Össze kéne még ilyet hozni az bizony tuti
De történjék bármi én meg nem állok
Hiszen már haver, magasan szállok
Refrén...(x3)
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
