|
|
|
[Csaszy]
Sajnálom de nem megy, pedig a szemedbe néznék
A naplementével együtt veled én is elégnék
Mint egy parázsló fadarab a tűz belsejében
Nem látom már a fényt, kettőnk szerelmében
Pedig én ott voltam, ha kérted, tudod meghalnék érted
De már arcomon érzem, hogy cseppen forró véred
Én a múltat visszakérem, a hervadt virágot letépem
Az álmaim nem élem, szeretlek, te miért nem
Miért nem érzed a varázst, a zümmögő darázst
Füledbe súgtam százszor, te ezt százszor elásd
Én is hibáztam, mint más, de csak úgy, ahogyan te
Nem láttál mással, de te ott voltál mellette
Én láttalak, míg vártalak és kis szívembe zártalak
Mikor megfogott egy kéz, azt hittem te voltál a ??
Te alkonyat vagy már, mégis más van az öledben
Tudom, hogy rossz voltam, és hogy nem vagy a közelben
Közeledik szívemhez egy lángcsóva, mi csattan
Csak úgy, ahogy csókodat régen én is tőled kaptam
De nem kell tőled többé, nem érint meg szavad szava
Hihetetlen ajkad mostmár más arcára tapad
Rég lehullott a könnycsepp, mint egy elfáradt levél
Már nem látom az arcod, csak hallom hangod beszél
A fejemben még mindig, egy régi emlék kószál
De már elszálltak az igék, mint nagy szélben egy fűszál
[refrén: Dudi]
Egyszer véget ér a nyár
Engem új szerelem vár
Elmúlik, ami fáj
És te is újra örülsz már
Elmúlt, vége minden ????
Mostmár új remények égnek
De én mégis félek
Mert még visszavárlak téged
[Natív]
Én ellene tennék, tudom mást nem is érek
Hogyha magam ellen küzdök, más világban élek
És félek, azoktól a kritikától, amit mindennap elviselek
És ez a beat nyugtat meg engem, hogyha magam ellen tennék
Nyugtatva sírok, és ha mindig veled lennék
Mindig azt súghatnám füledbe, csakis azt mit érzek
Hogyha hallani szeretnéd, hidd el lelkedig elérek
És arcképed, szívemre festve egy emlék lesz
Bennem él a gonosz, és most ő is érted felvértez
Elég ez a szó, hogy szeretlek és sietsz
Nekem hogyha elmész, elfutsz előlem, mondd meg ki lesz
Nekem, hogy most gondolatok kergetnek és úgy érzem kiállok
Ha nem én nyerek meghalok, és segítségért kiálltok
És fogd meg a kezem, és rántsd el, hogy egy szót
Amit kimondtál, vége mert meguntál, mert ez jó
Elvigyen magával, én is elmennék, hogyha kezed elengedné kezem
És nem lesz már jobb nap, a halál percénél csak egy csókot, ha kérnél
Megbocsájtanám mindet, amit nálam elértél
És felsír egy zongora, felsír a lelkem
Hogyha megbántad a szavad, fogd meg két kezem
Egy percre, egy percre érezd azt még ma
Hogy felsír egy zongora, egy üres sziréna
[refrén]
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
