|
|
|
| Előadó: | Cseh Tamás |
|---|---|
| Album: | Nyugati pályaudvar |
| Megjelenés: | 1993 |
| Hossz: | 5:09 |
| Szövegírók: |
Bereményi Géza |
|
Cseh Tamás |
|
| Kiadó: | Hungaroton-Gong Kft. |
| Stílus: | Acoustic, Spoken Word |
| Címkék: | Keressük! |
Valami délutánban,
valami Tímeának,
amikor szél van és délután van,
valami szélütött délutánban,
nejlonzacskók havában,
tíz lengyel kórusában
Valami Tímeának,
valami délutánban,
valami megkevert nagyvilágban,
ahol is népeket megvizsgálnak,
gyereke lett Tímeának,
gyereke lett - én láttam.
Guggolva rá szemétre,
sóhaj és hangok nélkül,
tíz lengyel széltoló kórusában,
valami szélütött nagyvilágban,
nejlonzacskók havával
keverve vére, vére.
Na végre, végre, végre,
új ember néz az égre,
oda, hol végzi majd, az égre,
na végre, végre, végre.
Na végre, végre, végre,
újszülött néz az égre,
nejlonzacskók havára
leesett véres pára.
Leesett véres pára
nejlonzacskók havára,
ez vagy te, gyermeke Tímeának,
tíz lengyel széltoló kórusában,
Valami Tímeának,
valami délutánban.
Valami Tímeától,
valami délutánból,
valami szélütött mindenségben
új ember lett és én nézve néztem,
oda, hol ott a végzet,
a gyermek égre nézett.
Na végre, végre, végre,
új ember néz az égre,
oda, hol végzi majd, az égre,
na végre, végre, végre!
Na végre, végre, végre,
új ember néz az égre,
föl, föl az égre, égre, égre,
az égre, égre, égre.
Ezt éneklem nekik. Ez a hír.
Arábiai Lawrence azt mondja nekem erre fel, miközben a tatár kán a torkát szorongatja:
-Well, maga ezzel azt akarja mondani, hogy itt van ez a helyzet, a kelet-európai helyzet, és abból lesz valami. Nagy felfedezés, mondhatom. Hát persze, hogy lesz valami.
Én, a Hírnök: - Igen. Lesz valami. Legalább egy gyerek.
-Well, egy gyerek - Lawrence legyint a tatár alól. - Gyerekek mindig voltak.
-Valami biztos lesz! - üvöltök én. - Ebből ki fog jönni valami. Akár egy korcs. Egy KORCS!
Erre azt mondja nekem Ecsédi a szupermarketban:
- Te nagy marha vagy, Hírnök. Mi lesz Velünk? MIVELÜNK? Un minket az egész világ. Hát nem látod?
De én máris a piacon vagyok, fogom a gyereket, merő vér meg víz, meg minden, és megszakad a torka, úgy vonyít, de én megyek föl s föl, a Négyarcúhoz, és mondom neki:
- Uram! Én vagyok a Hírnök. A Bartók Béla úton lakok. Tudok az egészről. Itt a gyerek. Akkor ez most mi dolog, Uram? Mi végre, Uram? Mi végre?
Az angyalok összenéznek: ki ez, mi ez?
Az pedig, Aki El Van Felejtve, felüti négyarcú fejét, int, hogy a végítélet legalább holnapig elmarad és mondja:
-Na jó, most menjetek haza.
Hát akkor: menjünk már megint haza. Barátaim, bajtársak, az Isten áldjon meg minket, már megint nem.
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
