dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Cseh Tamás: Kék páviánok

Kék páviánok

Majd, ha eljönnek a kék páviánok,
nagy tüntetés lesz a Kossuth-szobornál.
Magam részéről én a tömegben állok,
Kezemben kékszín pávián szótár.

Abból fordítom, mit mond a szónok,
...
...
...

Közben magamra keresztet szórok,
Lássák, hogy más kultúra illet,
Jóllehet páviánnép közt szorongok.

Majd, ha eljönnek a kék páviánok,
Magam részéről közéjük állok.
Kék színű szőrük ha éppen vedlik,
Ruhámon ott lesz tetőtől talpig.

Eljövetelükre rég számítottam.
Kérdezéskor ezt mondom nyomban
Ha faggat majd egy pávián tiszt,
Érdeklődik, én rögtön tiszt-
Érdeklődik, én rögtön tisztázom,
Ázom fázom, ázom, fázom...

Kék páviánszőr fehér ruhámon,
Tolmács nem kell, ott a szótár,
Bólintok majd minden páviánszónál,

Majd, ha eljönnek a kék páviánok,
Minden rémképet valóra váltók,
Ülőgumóik alatt aranyzsámoly,
Míg holdra bőgnek az országházból.

Aztán eső jön hosszú fonálban,
Mossa-mossa kék csuhámat.
Alóla előjön a hófehér öltöny,
Az egyik szót most a másikba öltöm.
Az egyik szót most a másikba öltöm.

Állok ott majd hófehéren,
Ezt is megértem, kérem szépen.
Ezt is megértem, kérem szépen.

Most meg zöldek jönnek, sok rinocérosz,
Vezérük egy nagy kultúrhérosz.
Ejha! Szarvuk az orron, rajta meg csillag,
Megszállnak mindent, s zölden csillog.

Az anyjuk istenit! Elvágódok,
Csillaghordó rinocérosz,
Zöld csillaghordó rinocérosz,
Zöld csillaghordó rinocérosz,

Országnak háza zöldben csillog,
A napra bőg sok rinocérosz.
A páviánok villákba bújnak,
Ott panaszkodnak az anyjuknak.

A páviánok villákba bújnak,
Ott panaszkodnak az anyjuknak.
Én meg itt állok hófehérben,
Kérem szépen, kérem szépen.

Új szótár van, muszlim, vagy mi,
Ana ha beg bah, így kell szeretni.
Ana ha beg bah, így kell szeretni.
Új szótár van, muszlim, vagy mi.

Zöld világ jött, már kék sincsen,
Na most ellenállok, kérem szépen.
Nyíltan hányok magamra keresztet,
Lássák, hogy más kultúra illet,
Hogy engem más kultúra illet,
Csak a saját kultúrám illet.

A hírt vigyétek meg a gyerekeinknek,
Hogy minket a saját kultúránk illet,
Vigyétek meg a gyerekeinknek,
A hírt, hogy nem! Nem!
A hírt, hogy nem! Nem!
A hírt, hogy nem! Nem! Nem! Nem!

Hírek
Hírek

Az eredeti Magyar Himnusz - Hymnus


Ezúttal egy mindannyiunkat érintő, zenetörténeti szempontból is jelentős hírrel érkezünk. Nem véletlenül a mai napon.

Jómagam gyerekként a nyolcvanas években hallottam a Himnuszt a „szokásos” alkalmakkor, különböző iskolai és egyéb rendezvényeken (ahol egyáltalán elhangozhatott…). Élénken emlékszem arra, hogy már akkor felmerült bennem, hogy miért lehetséges az, hogy a mi magyar Himnuszunk amolyan gyászos-kesergős, panaszkodós hangulatú. Ellentétben a „nyugati” testvéreink nemzeti énekei (pl. olasz, német, francia, amerikai, stb.) amelyek pattogós, induló jellegű és szövegében is jellemzően határozottan kijelentő, deklaráló jellegű - nem kérlelő, szánakozó, „bocs, hogy élünk” hangulatú, ahogyan annak idején számomra a saját Himnuszunk tűnt.

Hála Istennek és azon állhatatos magyar honfitársainknak, akiket szintén érdekel Himnuszunk eredete, sorsa, alakulása - mára rendelkezésünkre áll az eredeti változat, amely a fenti kérdéseimre megnyugtató választ adott. Ugyanis többek között (ezzel most nem mondok újat) a magyar nyelvnek is megvan az a szépsége, hogy ugyanaz a mondat különböző sebességgel, más környezetben pontosan ellentétes értelművé válhat. Gondolj szüleidre, vagy párodra: hány féleképpen lehetséges azt a szót kérdezni, hogy „IGEN?” - ebből nem mindegyik hangsúly megnyugtató… :)

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Himnusz (Kölcsey versének címe: Hymnus) Erkel által komponált eredeti változatának „visszahozatalát” javasló Dr. Bencze Izabellával sikerült kapcsolatba kerülnünk. Közbenjárására kaptuk meg a mű keletkezését már több, mint 20 éve kutató, így a kapcsolatos történelmi tények és körülmények egyik legnagyobb tudású szakértőjétől, Somogyváry Ákos úrtól (aki nem mellesleg Erkel Ferenc szépunokája és egyúttal kiváló karnagy) az újra felvett, eredeti tempójú és hangszerelésű változatot, illetve engedélyt arra, hogy azt felhasználjuk és itt bemutassuk Nektek.

Dr. Bencze Izabella, mint jogász, felhívta a figyelmünket arra is, hogy Alaptörvényünk szerint Himnuszunk Kölcsey versére szerzett Erkel zene, amelyet a zeneszerző egy 1844-ben kiírt pályázatra komponált. A ma általunk ismert és énekelt Himnusz pedig egy 1938-ban Dohnányi Ernő által átdolgozott változat, vagyis Alaptörvényünk szerint is az eredeti Erkel zene a nemzeti imánk.

Álljon itt összehasonlításképpen a fent említett, eddig megszokott „lassú” változat és alatta az általunk az eredeti mű alapján készített felvétel.
Vedd észre a különbségeket:
• gyorsabb tempó
• harangszó az elején-végén (utalás a nándorfehérvári győzelemre, amely 1456. július 22. óta a törökök visszaverésének, Európa megvédőinek tiszteletére szól),
• az egyes szövegrészek közötti magyaros hegedűszólamok felemelkedő, magasztos futamai
• a fentiek összhatásaként pozitív hangvétel, bizakodó, előremutató és már nem könyörgő attitűd Hymnus eredeti változat

Előadja: a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az István Király Operakórus, a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint a közönség, 2019. június 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban, Kölcsey Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat Erkel Ferenc általi megnyerésének 175. évfordulója alkalmából rendezett Emlékkoncerten. Vezényel: Somogyvári Ákos karnagy.



Használjátok szeretettel, legyen ez egy új mantra számunkra, énekeljétek Ti is pozitív előjellel ezentúl!
Akit érdekel a téma, a blog oldalunkon részletesebben is foglalkozunk a Himnusszal.

Békés ünneplést kívánunk, Boldog Születésnapot Magyarország!

CSR.