|
|
|
Túl az Óperencián történt az eset
Kis Piroska nagymamához igyekezett
Kicsi kosarában, mely a karján fityeg,
Tojáspótló, műlekvár és cukorjegyek.
Mindezekből vitt magával egy keveset,
Nagymamájához igyekezett.
Száz veszélyt takar a sötét erdő, berek.
Mit tehet egy ártatlan, tudatlan gyerek,
Mikor a sors egy ilyen nagy bajt ráuszít?
Kiugrik egy farkas, mondja: Adj egy puszit!
Pusziért egy gyönyörű új bundát veszek,
S egy szép lakás is berendezek.
Üsse kő, gondolja Piros,
Üsse kő, ha nem is csinos,
Üsse kő, habár ez tilos,
Nincs, aki szememre hányja,
egy a fő, hogy van dohánya.
Jó leszek, feleli legott,
Jó leszek, puszit is adok,
Jó leszek, no de mit kapok?
Ruhát, cipellőt,
Harisnyát és kalapot.
Most a farkas elővett egy csekkfüzetet,
Sűrű puszik között egyre csak fizetett,
Addig-addig vett új ruhát és kalapot,
Míg a szegény farkas végül felfalatott.
Eddig tart a mese, kedves jó publikum,
Itt a vége, fuss el véle,
bumm, bumm, bumm, bumm!
Suááá!
Ez itt az ÉRZÉS!
