|
|
|
| Előadó: | Belga |
|---|---|
| Album: | Jön a Gólem! |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 5:38 |
| Szövegírók: |
Jáger Barnabás Bicskei Titusz Kékesi Balázs Tokyo Rigó Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Warner-1G |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha szemezek vele, akkor az a baj.
Ha nem szemezek vele, az a baj.
Ha csak öt percig csinálom, az a baj.
Ha egész éjszaka szemezek vele, az a baj.
De ha én odamegyek hozzá, az a baj.
Ha nem megyek oda hozzá, az a baj.
Ha elkérem a számát, az a baj.
Ha nem kérem el a számát, az a baj.
Ha 20-as vagyok, az a baj.
Ha 30-as vagyok, az a baj.
Ha 70-es vagyok, az is baj.
Ha 80-as vagyok - az nem lehetek -, az is baj.
Ha foglak, leteperlek, az a baj.
Ha csak becézgetlek, az a baj.
Vicceset mondok, az nem baj,
sőt, általában az a legkisebb baj.
Hogyha belelátok a fejedbe, az a baj.
De ha nem látok bele a fejedbe, az a baj.
Ha felveszem a papucsot, az a baj.
Ha nem veszem fel, felfázok, az a baj.
Ha elkenem a szemfestéked, az a baj.
Ha vékonyak a falak, az a baj.
Ott egy pók a párnán, az a baj.
Mindjárt jön a Barátok közt, az a baj.
Az a baj, kell valami?
Kell valami? Iszol valamit, az a baj?
Nem, nem iszok semmit, az a baj.
Az a baj, hogy nem iszol, és az a baj, hogy nem iszok.
Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz? 2x
Ha túlfőzöm a tésztát, az a baj.
De ha kicsit nyers a közepe, az a baj.
Ha nincs benne elég citrom a teában, az a baj.
Ha túl sok a méz, akkor meg az a baj.
Ha elfogy a dohányom, az a baj.
Ha elfogy a papírom is, az is baj.
Ha nem fogy el, az is baj,
mer' odajössz lejmolni, az a baj.
Nincs kedvem akárkinek adni, az a baj.
Ha tahó módon kérsz, az is baj.
De ha nem adok, az is baj.
Adok, azt megszokod, az a baj.
Ha ide megyek szórakozni, az a baj.
Ha oda megyek, szórakoznak, az a baj.
Ha jó a zene, sokan vannak, az a baj.
Ha rossz a zene, sokan vannak, az a baj.
Nem is tudom, mit keresünk itt, az a baj.
A barátaid meg milyenek, az a baj.
Azér' nem megyek oda, mer' az a baj.
Az arca a baj, az arc a baj.
Hogy én sodorjam meg, az a baj.
Mer' nem tudsz sodorni, az a baj.
Akkor meg minek kérsz? Ez a baj.
Tüzet is én adjak? Az a baj.
Azt hiszed, hogy füves, az a baj.
Mer' nem láttál még ilyet, az a baj.
Ezt mindig el kell mondanom, ez a baj.
Szerinted még nem unom? Ez is baj.
Ha hungarofób vagy, az a baj.
Ha szabadkőműves vagy, az a baj.
Ha dialektikus materialista vagy, az a baj.
Ha semmilyen nem vagy, az a baj.
Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?
Ha belépünk az Unióba, az a baj.
Ha nem megyünk a tuti jóba, az a baj.
Ha otthon nevelek disznót, az a baj.
Ha nem nyitok cukrászdát Bécsben, az a baj.
Ha aneszteziológust hívok a csirkéhez,
és aztán szívlapáttal csapom agyon, az a baj.
Libát töm a mama, az a baj.
De miért? - teszi föl a kérdést, az a baj.
Ha frissen iszom a tejet, az a baj.
Ha felforralom, fertőtlenítem, az a baj.
Kiveszem a spájzból, az a baj.
Ha a kiskanalat nem oda rakom vissza, az a baj.
Azt mondod, sokat szívok, az a baj.
Az a baj, hogy semmi közöd hozzá, az a baj.
Meg idejössz, azt' dumálsz nekem, az a baj.
És nem hagyod abba, az a baj.
És nem figyelsz, hogy nem érdekel, az a baj.
Az, amit mondasz: az a baj.
Meg illetlen is vagy, az a baj.
Mással beszélek - nem zavar?
Hogy nem vársz, amíg befejezem, az is baj.
Vagy akkor kérj elnézést, abból nem lehet baj,
de hogy bunkó vagy, az nem csak neked baj,
de hogy nem tudsz róla, az a legnagyobb baj.
Én tudom magamról, ez kisebb baj.
De legalább törekszem egy kicsit, az nem baj.
Na, mindegy, ez az én problémám, ez a baj.
Csak engem izgat, az a baj.
Pedig izgathatna még valakit, az nem lenne baj.
Jól felizgathatna valakit, abból nem lenne baj.
Az jót tenne nekem is. Az csak nem baj,
hogy vágyom rá egy kicsit... Szerinted, baj?
Kapod? Vágod? Érzed? Érzékeled? Táncoljál, lazulj, megteszed?
Hallod? Fogod? Megvan? Kened? Tapasztalod? Frankón? Követsz?
Kapod?
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
