|
|
|
| Előadó: | Alvin és a mókusok |
|---|---|
| Album: | A végén majd meghajlunk |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Pásztor István (Alvin) Pásztor István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Alvin Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak egy pucér nő vagy, ruhában,
Pénztárgép mögött egy sarki áruházban.
Kedves vagy, ha kedves, vagy ha faszfej vagyok veled,
Az év dolgozója mindenkit szeret!
Lehet! Miért ne?! Csak nézz a képre!
Szépségkirálynő Hungary, meg a világbéke!
"... Óóóóó, köszönöm! És üzenném, hogy ki kell bírnod!..."
Ja! ...ha a nap a medence mellett süti a zsírod!
Mert megvan már a cél,
Míg az ember még remél,
Legfeljebb hozzád ér,
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér,
Vagy csak a gyönyörű két szemedért...
Hogy ha kihajtja a belét. Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál,
És kell az éberség,
Kell a boldogság,
És kell, hogy szenvedjél,
És néha kell, hogy ember légy,
És ez legyen mindig elég,
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
A főnököd hangjában
Te könyökölsz a vállalat arculatában.
A magad fajta senkit nem szeret,
Az év dolgozója ilyet nem tehet!
Így nem lehet!
Erre nincs keret,
Civilizálódhatnál jobban,
Újra a második menet!
Hibátlan gépezet,
Figyelő szemek!
Milyen nagyszerű ez a műremek,
Ami maga alá temet.
Mert megvan már a cél,
Míg az ember még remél,
Legfeljebb hozzád ér,
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér,
Vagy csak a gyönyörű két szemedért...
Hogy ha kihajtja a belét. Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál,
És kell az éberség,
Kell a boldogság,
És kell, hogy szenvedjél,
És néha kell, hogy ember légy,
És ez legyen mindig elég,
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
Kell valaki, aki utánad
Asztalokat töröl,
Aki nagyobbat hazudik nálad.
És hősként tündököl!
Utcaseprő, havat lapátoló,
Éjjel bárban táncoló,
Szélhámos lény, átváltozó,
Nyomorultakra áldást hozó!
Jóképű, sármos elnökjelölt,
Gyilkos vagy, aki még nem ölt.
Még meg se születtél gyermek,
de a sorsod már eldőlt.
Mert megvan már a cél,
Míg az ember még remél,
Legfeljebb hozzád ér,
És lehet egy pár csepp vér!
Ez még talán belefér,
Vagy csak a gyönyörű két szemedért...
Hogy ha kihajtja a belét. Érzed?!
Mennyit érünk súlyra Te meg én?!
Mert kell, hogy álmodjál,
És kell az éberség,
Kell a boldogság,
És kell, hogy szenvedjél,
És néha kell, hogy ember légy,
És ez legyen mindig elég,
Nekem, neked, veled a szar mielőtt utolér!
... mert utolér!
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
