|
|
|
| Előadó: | Kortársak |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lepés Gábor Kormos Z. Zsolt Háry Péter |
|
Lepés Gábor Kormos Z. Zsolt Háry Péter |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rock, New Wave |
| Címkék: | Keressük! |
Ha újra kezdem az egész életem,
Már nem véd tovább senki teste.
Majd újra alszom egy évszázadot,
Milyen hirtelen jött az este...
Tudod a mennyország az bennünk van
És csak keresned kell, keresnem kell
Felejteni,
Vad villamosvezetékek védenek.
Az ölelés se véd
Az ölelés se véd
Az álmomtól az ölelés sem véd!
Izzadva ébredek és szétszakadt testtel
Olyan jó lett volna édes, ha nem tévedsz el,
Ez a város nem tesz jót neked,
Tedd tönkre hát, mielőtt tönkretesz!
Látod, szökik a szél, a hegyek felé
És te közömbös vagy, akár a tél
Nem jön eső, nem jön eső,
És már az ölelés sem véd!
Az ölelés se véd
Az ölelés se véd
Az álmomtól az ölelés sem véd!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
