|
|
|
A boldogságot nem egyformán mérik.
Vannak akik oly könnyedén elérik,
És vannak, akik elepednek érte,
Mégsem ragyog feléjük a fénye.
Az én szívem egy régi, kopott óra,
Mely mindig késik, mindig rosszul jár.
Talán jobb, hogyha nem beszélek róla,
Lehet, hogy holnap örökre megáll.
Az én szívem már nálad is elkésett,
Ezt tegnap este észrevettem én.
De így jár, aki a tavaszba téved
Ködös őszi évek idején.
Az én szívem tán tegnap utoljára
Érezte a tavasz melegét,
És amikor legszebb volt az álma,
Akkor tépted széjjel a reményt.
KERESD NÁLUNK A SZÖVEGET!
További Animal Cannibals dalszövegek ide kattintva!
